G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
413 tanító, mindkettőjüket az uradalom tartotta el. A tanító feleannyi juttatást kapott, mint a pap. Évenként állapították meg a javadalmazást, ami függött az iskolás gyerekek számától, a katolikus lakosok arányától, a párbér befizetésétől. Azoknak a családoknak, amelyek nem fizették rendesen a párbért, dupla stólapénzt kellett fizetniük. 5 0 A kántortanítónak a kántorság volt a fő foglalkozása és a tanítás volt a mellékállása, mert a pedagógiai munkáért olyan keveset fizettek, hogy abból nem lehetett volna megélni. A kántortanító emellett még két feladatkört látott el, ő volt a harangozó és a templomszolga is egy személyben. 5 1 Ha segédtanítót is alkalmaztak, akkor megemelték a kántortanító jövedelmét, de az ő kötelessége volt a segédtanító eltartása. A kántortanító javadalmazása három részből állt: az uradalom terményt, fát, földet adott, meghatározott összeget évente, a tanulók szülei tandíjat fizettek, ez a bevétel a tanulók létszámától függött és volt végül az úgynevezett stolaris jövedelem, a stólapénz keresztelésért, temetésért, egyéb egyházi szertartásokért. A tanító a felettesével, az adminisztrátorral állapodott meg a javadalmazásban. Az adminisztrátor szerződése, melyet a canonica visitatióban rögzítettek, tartalmazta a tanító fizetését is. 1772-ben az esketésért 25 krajcárt és ugyanolyan értékű búzát, temetésért 25 krajcárt, gyászmisén az éneklésért 50 krajcárt, esküvői hirdetésért 7 krajcárt, más helységbeli lakos esetében a dupláját, tehát 14 krajcárt kellett fizetni a kántortanítónak. Emellett gabona-, káposzta- és kenderföldje volt a tanítónak, és az egyházközség faggyút is szállított neki. Az úrnőtől, Klobusitzky Teréziától 12 rénes forintot és ugyanolyan értékű búzát kapott. A gróf 1771 -es halála után is élvezte a katolikus tanító az uradalom támogatását. 52 A gödöllői római katolikus iskolamester javadalmazása hasonló volt, mint a Galga menti tanítóké, úgy tűnik, a stólapénz azonos tarifával működött az egyházon belül. 5 3 Grassalkovich (III.) Antal halála után, 1841-ben a hercegasszony a tanító fizetését felemelte 200 váltóforintra, hogy ily módon kitűnő és alkalmas tanerőt nyerhessen az iskola. 54 Amikor 1857-ben kétosztályos lett a római katolikus elemi iskola, és a nagyobb gyerekeket a kántortanító, a kisebbeket pedig a segédtanító oktatta, akkor konfliktus támadt a két tanerő között: a segédtanító igényt tartott az ő osztályába járó gyerekek utáni tandíjra. Sponer József adminisztrátor elintézte, hogy a segédtanító csekély fizetését a katolikus község megemelte ötven forinttal, amelyet 1857. október l-jétől negyedévenként folyósítottak neki. 5 5 Úgy látszik azonban, hogy ezzel sem volt megelégedve a segédtanító, mert 1860-ban hirdetés jelent meg a Tanodai Lapokban: „Pest-Pilis megyébe kebelezett Gödöllő mezővárosában megürült r. kath. segédtanítói állomásra pályázat hirdettetik. Ezen állomás évi jövedelmei 147 o. é. fr., szabad lakás és fűtés, kántortanítónál ebéd, azonkívül magánórák után járó 132 o. é. fr. Ezen állomást elnyerni óhajtók szept. hó 50 Canonica visitatio 1772. VPL Lib. VI. 82. p. Gödöllő, 30-33. pp. 51 Szvoboda Ignác kántortanító levele Peitler Antal József püspöknek. Gödöllő, 1875. július 1. VPL Acta Parochiarum Gödöllő 1875. 52 Canonica visitatio 1772. VPL Lib. VI. 82. p. Gödöllő, 30-33. pp. 53 Összehasonlításul ld. ASZTALOS 1.1987. 20-31. pp. 54 Gödöllői História Domus. I. 81. p. 55 Gödöllői História Domus. 1.110. p.
