G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
412 Emilia, a polgári leányiskola igazgatója diszponált az alapítvány felett, majd a Földművelődésügyi Minisztérium 1919. október l-jétől átadta az alapítványt a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek iskolájának. 4 0 Az uradalom bonyolította az alapítvány adminisztrációját, minden évben a római katolikus plébánostól és a református lelkésztől kérte az uradalom 12-12 lány nevét, akik az alapítvány támogatásában részesültek. 41 Csak töredékesek az ismereteink a katolikus tanítók személyét illetően. Gyakran csak félbemaradt diákok voltak a tanítók, aki tudott írni-olvasni, arról feltételezték, hogy tanítani is tudja azt. Ezt bizonyítja az az ajánlólevél is, ami a római katolikus plébánia iratai közt maradt fenn: 4 2 „Békesség az olvasóhoz. Rendjeimet elölmutató Szátler Bálind ifjú, lancsuki születésű r. katolikus, mintegy 17 esztendős, ki is nálam % esztendőig mint magyarul tanulni kívánó lévén, ezen idők elfolyta alatt magát jelesen viselte, az oskolai tanításban is már magát dicséretessé tette légyen. Minthogy pedig szerencséjét tovább kívánja próbálni, evégre mindeneknek kegyességbe ajáltatik. Melynek is nagyobb elhitelére kiadtam ezen tulajdon kezem írásával megerősített pecsétes levelemet, nevem aláírásával. Költ Bátán, Karácsony hava 11-én 837. Fodor János os. tanító." Az 1838-as canonica visitatio idején a 42 éves, borosjenői születésű Kaizermann József volt a kántortanító, már 12 éve ezen a helyen tanított, tehát 1826-ban került Gödöllőre. Rendes iskolákat végzett, járatos volt a magyar és a német nyelvben. A 19 éves, nőtlen Ábel Albin volt a segédtanítója. Az volt a feladata, hogy mindenben a kántortanító segítségére legyen. 4 3 A váradi születésű Böhl Ambrus (1813-1865), aki hét gyermek apja volt 4 4 1845-ben már Gödöllőn tanított, 1853-ban Perez Antal volt a segédtanítója, akinek Paulovics Mihály adminisztrátor jutalmat javasolt, és kapott is 40 ezüst forintot. 4 5 Böhl Ambrus kántortanítót 1866-ban Würth Benedek váltotta föl, 4 6 aki korábban Pásztón volt kántortanító, 4 7 és ugyanabban az évben került Gödöllőre az isaszegi Szvoboda Ignác is segédtanítónak, aki 1872-ben kántortanító lett, és 45 évig dolgozott Gödöllőn ugyanabban az iskolában, 191 l-ben ment nyugdíjba. Több generáció nőtt fel a keze alatt. 4 8 Valamennyi kántortanító az uradalom által biztosított szolgálati lakásban lakott, a 366-os számú házban. 4 9 A tanítói állást rosszul fizették. Az egyházi törvények szerint a pap beosztottja volt a 40 GVM TD 2005.43.13. 41 GVM TD 2005.43. 4-11. Az említett iskolákról a következő kötetben lesz szó részletesen. Egyébként a Földművelődésügyi Minisztérium mint „szükségtelent" 1925-ben szüntette meg az alapítványt. GVM TD 2005. 43.14. 42 GVM TD 2006.71.1. 43 Canonica visitatio Gedellő. 1838, 35-36. GVM TD 2006.66.1. 44 GYÖRE Z. 1996. Róm. kat. 2071. 45 Gödöllői História Domus. I. 92., 102. p. 46 A gedellői róm. kath. elemi és vasárnapi iskola jegyzőkönyve. GVM TD 2006. 67.1. 47 GYÖRE Z. 1996. Róm. kat. 3069. Würth Benedek (1848-?) 1867-ben házasodott össze Wirnhardt Katalinnal, és három gyermekük született. 48 A segédtanítói állás hirdetése a Tanodai Lapokban, 1866. szept. 13.295. p. A gedellői róm. kath. elemi és vasárnapi iskola jegyzőkönyve. GVM TD 2006.67.1. Szvoboda Ignácot nyugdíjba vonulása alkalmával arany érdemkereszttel tüntette ki a király. Gödöllő és Vidéke, 1911. máj. 4. 3. p. 49 GYÖRE Z. 1996. Róm. kat. 2071., 3069., 3422.
