G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
411 szabályozták a gödöllői római katolikus iskolát, attól kezdve jobbak, rendezettebbek lettek a viszonyok. Az iskola helyisége el volt különítve a tanító lakásától, és külön ültek a fiúk és a lányok. Az iskolahelyiség 1838-ban akár 90 vagy 100 tanulót is be tudott fogadni. Általában nagy számban jöttek össze a csemeték. Az iskola vezetése mindent elkövetett, hogy rendszeresen járjanak a gyerekek. A lányoknak nem volt elkülönített iskola, mert a hercegi birtok minden egyes településén csak egy iskola működött. 35 A római katolikus elemi iskola ugyanakkor lett kétosztályos, amikor a reformátusok iskolája: 1857-ben. Az akkori katolikus adminisztrátor, Sponer József és Böhl Ambrus kántortanító abban állapodott meg, hogy a kis gyermekeket elkülönítik a nagyobbaktól. A nagyobb gyermekeket a kántortanító oktatta, a kisebbeket pedig a segédtanító. 1860ban Odrobenyák János váltotta fel a korábbi adminisztrátort, és az ő első teendői közé tartozott, hogy külön tantermet alakított ki az első osztályos gyerekeknek. A kastély akkori tulajdonosának, báró Sina Simonnak levelet írt, melyben kérte, hogy az iskola mellett üresen álló szobát iskolateremmé alakíthassa át. Két hét múlva megérkezett az engedély Bécsből, az átengedett szoba falán kívülről nyíló kettős ajtót nyitottak, földjét lepadlózták és kályhát állítottak bele. 3 6 Az iskolaépületben változás majd csak 1879-ben következik be, amikor fölépül a katolikus népiskola új épülete a mai Szabadság téren. A Sina család egyéb módon is támogatta az oktatás ügyét Gödöllőn. „Örömmel tapasztaltam - írta báró Sina Simon az alapítványt tevő levelében -, hogy a magas Kormány bölcs intézkedései által a népnevelés és oskolák ügye minden részről dicséretesen felkaroltatván, a jószágaimban létező elemi oskolákat is számos növendékek szorgalmatosan látogatják és azokban a körülményekhez képest lelki és testi mívelést és kiképzést is nyernek. Miután a népek boldogsága - a közjólét - egyenesen magában a népnevelésben rejlik: a magas Kormány messzelátó bölcs intézkedéseit e részben is tehetségemhez képest őszinte jó szándékkal óhajtván támogatni és sikeresíteni - elhatároztam, hogy az oskolai nevelés szt. célját, a jószágaimban létező oskolákban valláskülönbség nélkül ösztön- és szorgalmi díjakkal, könyvek és írószerekkel az alább írt feltételek alatt előmozdítsam." 37 Báró Sina Simon 1857. július 20-án évente kifizetendő 130 ezüst forintot ajánlott föl a gödöllői római katolikus iskolának: 30 forintot a tanítók szorgalmi jutalmazására, 50 forintot könyvek és írószerek vásárlására, 50 forintot pedig tanulói ösztöndíjra. A kerületi iskolai felügyelőt és a helyi papot bízta meg a jutalmazandók kiválasztásával. 38 Ugyanezt az összeget ajánlotta fel a református iskolának is, de csak a katolikusoknál maradtak meg a dokumentumok. Ugyanakkor a báró felesége, Sina Simonné is tett egy alapítványt 1857. július 20-án, amelyben 150 pengő forintot és hat öl tűzifát ajánlott föl éves támogatásul azért, hogy egy tanítónő 12 római katolikus és 12 helvét vallású, szegény sorsú, jó magaviseletű iskolás lányt kézimunkára oktasson. 3 9 Kezdetben Garó 35 Canonica visitatio Gedellő. 1838. GVM TD 2006. 66. 1. 36 Gödöllői História Domus. I. 116. p. Odrobenyák János plébános bejegyzése. HOVHANNESLAN E. 1933.62-63. pp. azt írja, hogy 1779-ben lett kétosztályos, ez téves adat. 37 GVM TD 2005.43.1. 38 Uo. 39 GVM TD 2005.43.2.
