G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
24 A Gödöllői-dombságban a rozsdabarna erdőtalajok homokos szövetüknél fogva erodáltabbak, emiatt csonkultak, így a kilúgozódás eredményezte mészfelhalmozódási szinteket rendszerint sekélyebb mélységben találjuk. 5 4 A csernozjom barna erdőtalaj a Maglód-Sülysáp vonaltól délre eső területeken és Valkó-Dány vidékén jellegzetes talajtípus. 5 5 Az agyagbemosódásos barna erdőtalajt a Fácános erdőben és a Nagy-Istrázsa-hegyen tárták fel. 5 6 Ez a talajtípus nem tipikus a dombságban, de egyes vélemények szerint nagyobb arányban fordul elő, mint azt az eddigi felmérések alapján gondolták. 5 7 A gödöllői tájegységben a máriabesnyői útra néző ÉNY-i kitettségű domboldalon, és a babatpusztai halastavak irányába fekvő É-ÉK-i kitettségű domboldalakon előfordul a savanyú (pH érték 4-4,5), 20-25 cm vastagságú, fakó színű E (A ) szinttel rendelkező podzolosodó erdőtalaj is. 5 8 Gödöllő környékén az erózió sajnos több helyen is erőteljesen pusztít, így a lejtők lábánál a magasabban fekvő területekről a víz által lehordott talaj- és kőzetrészek egymásra rakodása révén képződő talaj az erdőtalajok lejtőhordaléka, 5 9 Humuszkarbonát talaj és annak barnaföld felé való átmenete az erdőrezervátum termőhelyfeltárása során lett feltárva. 6 0 A patakok völgyében (Rákos-patak, Fiók-Rákos, Aranyos-patak, Alsó-Tápió) lehetőség van hidromorf talajok kialakulására is, melyek közül a réti talajok előfordulása a leggyakoribb. Általában karbonátos altípusuk alakul ki, akár a típusos, akár az öntés réti talaj jön létre. Az ilyen területek rendszerint gyepként hasznosulnak. 6 1 A mélyebb fekvésű és vizenyősebb területeken víz hatására nagyarányú szerves anyag is felhalmozódhat, lehetővé téve tőzeges talajok kialakulását. Ezért foltokban tőzeg-rétláp talajt találunk, melynek tőzegét, pl. a Besnyő-patak illetve a Rákos mentén Isaszegnél bányászták. 6 2 Sülysáp mellett, égerliget alatt találták, a dombságban máshonnan nem jelzett agyagos öntéstalajt. 6 3 A földes kopárok magasabb térszíneken a barnaföldek erodálása során keletkeznek, arányuk a Gödöllői-dombságban nem magas, nagy részben erdővel borítottak. 64 A futóhomok jellegű talajok homokmozgása ma már nem jellemző, mivel ezt akác- és fenyőtelepítéssel megállították. A telepített erdők révén megindult a humuszosodás és kisebb foltokban a kilúgozódás folyamata. 6 5 54 JÁRÓ Z. 1954 2., BACSÓ A. 1977., Gödöllő környezeti állapot térképe. 2005. 55 BACSÓ A. 1968., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 56 Gödöllő környezeti állapot térképe. 2005., HORVÁTH ZS. 2005. 57 MIHÉLI E. (SZIE Talajtani és Agrokémiai Tanszék) szóbeli közlése, 2006. 58 BIRCK O. - HORVÁTH E. 1955. 59 BACSÓ A. 1977., STEFANOVITS p. 1975. 60 BIDLÓ A. et al. 2003. 61 BACSÓ A. 1977., GUBA A. 1996. 62 BACSÓ A. 1977., GUBA A. 1996. 63 SZÉNÁSIV. 1999. 64 MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 65 JÁRÓ Z. 1954 2.
