G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
25 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG ÉGHAJLATA A Gödöllői-dombság éghajlata nedves kontinentális. Amint földrajzilag, úgy éghajlattani szempontból is átmenetet képez az Északi-középhegység és az Alföld között, amit az átlagos évi csapadékmennyiség és az éves átlaghőmérséklet is jól prezentál. A makroklimatikus tényezők mellett helyi domborzati viszonyok is befolyásoló hatással bírnak. Mezoklimatikus jelentőségű, hogy a fennsík- és medencehatás miatt az erős kisugárzásokat jelentősebb éjszakai lehűlések követhetik, amik 5-6 °C fokkal erősebbek lehetnek a Budapest környékinél. 6 6 A Gödöllői-dombság éghajlatának bemutatásához a Gödöllőn mért adatsorokat használtam fel. 6 7 HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOK Az évi középhőmérséklet a dombság északi és magasabb fekvésű részein valamivel alacsonyabb (9,5-9,7 °C), mint a déli, alacsonyabb térszintű területeken (9,7-10,0 °C). Gödöllőn mért adatok szerint 1901-1960 között az éves átlaghőmérséklet 9,4 °C, 19612004 között 9,8 °C volt. 6 8 Az elmúlt 25 év során 1980-ban volt a legalacsonyabb (8,3 °C), 1994-ben a legmagasabb (11,1 °C) az éves átlaghőmérséklet. A két periódus (1901 -1960 és 1961-2004) havi átlaghőmérsékleti értékeinek összehasonlítását a 6. ábra, az elmúlt 45 év átlaghőmérsékletének változását a 7. ábra mutatja. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. Az évi közepes hőingadozás 1901-1960 között 22,6 °C, 19612004 között pedig 22,3 °C volt. Az abszolút hőingás értéke 67,3 °C. 6 9 6. ábra. A havi átlaghőmérséklet alakulása 1901-1960 és 1961-2004 között. 7 0 25 • K 1901-1960 • 1961-2004 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 66 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., SÁRA J. 1991., Gödöllő környezeti állapot térképe 2005. 67 VÁLÓCZI L. 1955., BÁLINT G. 1977., SZABÓ L. 1998., OMSZ 2005. 68 BÁLINT G. 1977., OMSZ 2005. 69 BÁLINT G. 1977., GUBA A. 1996., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990., OMSZ 2005. 70 BÁLINT G. 1977., OMSZ 2005.
