G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE
229 Ezekben az években Fődi János a városi bíró és a református egyház gondnoka. Gödöllői parasztcsaládból származik, lakása a Rákos u. 4o8. szám alatt található. Fődi János 1892. január 17-án hunyt elvégelgyengülésben, felesége, Kodó Julianna 1905. április 19-én követte. Gyermekeik 1843-1857 között jöttek a napvilágra. Az 1850-1860-as évek törvénybírója Matuz János volt, aki 1838. január 9-én kötött házasságot Márton Judittal. Általában a bírók és törvénybirók, valamint az esküdtek reformátusok ebben az időben, a jegyzők pedig katolikusok voltak. 1 4 GÖDÖLLŐ HIVATALI PECSÉTJEI ÉS CÍMERE Az önkormányzatok a községekben, mezővárosokban és városokban jogosultak voltak jogszabályalkotásra, szerződések kötésére, iratkiadmányozásokra, számadások és nyilvántartások elkészítésére, melyek a település területére, illetve lakóira bírtak érvénnyel. Az iratok nagyobb részét hitelesíteni kellett, erre szolgáltak a kommunális pecsétek, melyek használata már a középkortól nyomon követhető. Gödöllő község első ismert pecsétjét már említettük, ez a pecsét ismereteink szerint 1728-1767-ig volt forgalomban. Feltételezhető azonban, hogy 1728 előtt készült, talán a 17. század végén. Lényeg, hogy már ezen is a melltollát tépő és kicsinyeit vérével tápláló pelikán jelenik meg. Ezen a pecséten Gödöllő státuszának megjelölése „kúria", azaz olyan falu, amelyben a földesúr helyben lakik és a jobbágynép a földesúr közvetlen irányítása alatt éli az életét. Gödöllőnek ez a Hamvay- és Bossányi-korszaka. Gödöllő mezővárosi rangra emelése 1763-ban szükségessé tette, hogy új pecsétet készíttessenek, melynek szövege egyben kifejezi az új jogállást és kiváltságot is. Az új pecsét leírása: SIGILLUM: OPPIDI: GEDELLEÖ. 1768 Az állított ovális vonal gyűrűbe foglalt körirat által határolt mezőben stilizált tárcsapajzson mellét tépő, fészkén fiókáit vérével tápláló, jobbra fordított pelikán, a pajzs tetején szembe néző csőrsisak, három tolldísszel, a pajzsot barokk sisaktakaró borítja. Mérete: 25 x 28 mm. Használatban volt 1768-1861-ig, majdnem 100 évig. Lecserélésének oka, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a gödöllői önkormányzati hivatal tüntetőleg, a német nyelv bevezetése elleni lépésként, a latinról áttért a magyar nyelvre. 1 5 Az 1728-1767-ig használatban volt pelikános pecséten még pajzs nem jelenik meg. Az 1768-ban használatba vett pecséten a pelikán és fiókái pajzsban láthatók, azaz ez már címerpecsét. Vagyis a mezővárosi rang elnyerése késztette arra a település vezetését, hogy az ősi jelkép felhasználásával megalkossa a mezőváros címerét is. Azt állítjuk tehát, hogy a mezővárosi státusz elérkezése tette szükségessé a címer megalkotását. 14 PML-ban a Váci Püspöki Gazdasági Levéltár anyaga. Községbírói számadások, Szada, Lajstrom 1769. és Veresegyház, Manuale, 1799, PESTY F. 1984.146. p. és GYÖRE Z. 1996. 15 HORVÁTH L. 1982. 54. p., 114-115. pp., 288-289. pp.
