G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE
230 Gödöllő és Besnyő 1595-1649 között lakatlan volt. Az 1649-ben visszatelepülő nép - régi és új családok - teljes egészében református. Ezt azért kell itt hangsúlyoznunk, mert a pelikán jelkép a 16-17. században már szorosan kötődött a reformátussághoz. A pelikán mindenekelőtt az önfeláldozás szimbóluma, a Naphoz is kapcsolódik, hét bókája a hét bolygót és az alkímia hét fémét is jelképezi. Jól ismerték a pelikánt az egyiptomiak (magyar nevén gödény), hiszen mindig is tömegekben élt a Nílus-delta vidékén. Már egyiptomban is és a keresztény korban is a fénnyel hozták ezt a madarat kapcsolatba. A magyarázatot a madár viziszárnyas voltában kereshetjük. Másrészt az önfeláldozásáról szóló legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja saját mellét, hogy kihulló vérével táplálni tudja, feltámaszthassa senyvedő fiókáit. Ennek alapján vált a pelikán a szülői szeretetnek, gondoskodásnak és Krisztus önfeláldozásának a jelképévé. Nagyon fogékony lehetett erre a gondolatkörre a 16-17. századi megnyomorított, istápolásra és Istenre szoruló magyarság. A reformátussá váló magyar közösségek körében különösen elterjedt a pelikán-jelkép. Református templomokban gyakran ábrázolták a szószék fölött, a kazettás mennyezeteken stb. 1 6 A Gödöllőre 1649-ben visszaérkező, betelepülő református gyülekezet már magával hozhatta a pelikán jelképet. A valószínűleg a 17. század végén megvésetett első ismert gödöllői pecsétre ezért került a pelikán képe. Ez a pelikános pecsét háborítatlanul használatban maradt a Grassalkovich-korszak elején is. Sőt, a mezővárosi rang odaítélése után sem volt akadálya, hogy ennek a nagyon református jelképnek a felhasználásával alkossák meg a nagyon katolikus Grassalkovich-uradalom központjának kommunális címerét, mely mind mostanáig Gödöllő város címere. Feltételezzük azt is, hogy a református gyülekezet által 1649-től használt középkori eredetű katolikus templomban valamilyen formában a reformátusok alkalmazták, megfestették a pelikán jelképet. Az uralkodó, I. Ferenc József 1860. október 20-án kibocsátotta az ún. októberi diplomát, melyben megígérte, hogy a törvényhozás jogát ezentúl az országgyűlések és az újjászervezett birodalmi tanács közreműködésével fogja gyakorolni. Ez a bejelentés tulajdonképpen a diktatúra, az ún. neoabszolutizmus végét jelentette. Budán az országgyűlés 1861. április 6-án nyílt meg. Az általános helyzet a nemzet és az uralkodó között javulni kezdett, megtörténtek az első lépések a kiegyezés felé. Gödöllő mezőváros önkormányzata ezt a légkört használta ki, hogy a latin nyelvű közigazgatási pecsétjeit - melyekkel a kötelezően bevezetett német nyelvi korszakot, 1849-1860-ig túlélte - magyar nyelvűekkel váltassa fel. Három pecsétet készítettek 1861-ben. GÖDÖLLŐ M VAROS PECSETJE 1861 A vonal keret és körirat által határolt kerek mezőben csücsköstalpú pajzson a melle tollát tépő pelikán látható stb., átmérője 30 mm. Használatban volt 1861-1876-ig. GÖDÖLLŐ M. V. A fektetett ovális vonal keretben a boltívesen elhelyezett városnév alatt a rövidítés vízszintes sora, 18 x 36 mm. Használatban volt 1861-1876-ig. A gödöllői önkormányzatnak ez az első gumibélyegzője, az eddigi összes fém tipárium volt. 16 HOPPÁL M. - JANKÓVICS M. - NAGY A. - SZAMADÁM GY. é. n. 176-177. pp.
