G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE
225 A MEZŐVÁROS NÉPE A KÖZSÉG ÉS MEZŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA 1737-1867 A Bél Mátyás országleírásában (Notitia), melyet 1733 körül adott ki, olvashatjuk Gödöllőről: „Most a Grassalkovich-uradalomhoz tartozik, neki itt nyári laka is látható. Másrészt a Bossányiaknak engedelmeskedik." 1 Ez a felemás állapot, a két földesúr alattiság, Bossányi Krisztina utolsó éveire volt jellemző, amikor Grassalkovich (I.) Antal már kis részben bejutott Gödöllő birtokába, de még az egészre nem tehette rá a kezét. Figyelemre méltó a Grassalkovich nyári lakának említése, hiszen a Hamvay-kúriában, mely földszintes volt, valószínűleg Bossányi Krisztina élt, a Grassalkovich-kastély építése pedig egy évtized múlva kezdődött el. Tehát fel kell tételeznünk egy harmadik rangos épületet, mely Grassalkovich tulajdonában volt már ekkor. Ezt a vélekedésünket tovább erősíti az a nem mindennapi esemény, hogy PestPilis-Solt vármegye általános nemesi közgyűlése (generalis congregatio) 1735. július 18-án ülésezett Gödöllőn Grassalkovich Antal házában. 2 Az ülésen résztvevők száma elérhette, sőt meghaladhatta az 5o főt, ehhez tehát megfelelő teremre volt szükség. III. Károly király 1731-ben Grassalkovich Antalt személynökké nevezte ki, ami azt jelenti, hogy a királyi személyes jelenléti bíróságon a királyt helyettesítette. Grassalkovich ilyen minőségében is működött Gödöllőn rezidenciális házában, még a kastély felépülte előtt. Pest-Pilis-Solt vármegye részközgyűlése 1738. január 20-23-án ugyanis tárgyalta az uralkodónak 1737. október 29-én Gödöllőn kelt, Irsay Pál és érdektársai kérésére kiadott parancsát. Ezt a mandátumot tulajdonképpen Grassalkovich Antal báró, a királyi személyes jelenlét bíróságának helyettese adta ki gödöllői házában. 3 Pest-Pilis-Solt vármegye kisgyűlést tartott Gödöllőn 1740. jan. 23-án, téma a pestis elleni megyei vesztegzár volt. Ekkor készítettek egy tervezetet Gödöllőn, melyre a 1 BÉL M. 1977.69. p. 2 BOROSY A. 1989-1996. VI. 4215,4401. 3 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5007.
