G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE

226 J7 Kecskeméten 1740. szeptember 20-án tartott megyei gyűlésen hivatkoztak. Ekkor határozták el, hogy a Tisza felől a csegei réven érkezők veszteglőhelye Gödöllőn legyen. Ehhez nyilván megfelelő karantént kellett Gödöllőn felállítani, helyiségekkel, felügyelettel, orvosokkal, ápolókkal.

4 Éppen a pestissel fertőzött Pest városbóli kivonulás következtében Rátóton 1740. március 23-án tartott általános közgyűlést Pest-Pilis-Solt vármegye nemessége. Elhatározták, hogy a taksások (mesteremberek) által fizetendő adó kiszámítására „ad hoc" bizottságot fognak kinevezni. Ennek a bizottságnak a terv szerint Gödöllő faluban 1740. április 6-án kellett összeülnie Grassalkovich Antal vezetésével.

5 GÖDÖLLŐ ÖNKORMÁNYZATA A községbíró és a község képviselete, tanácsi testülete, az esküdtek részben a község emberei, amennyiben az önkormányzati feladatokat látják el, amelyeket az állam és a földesúr is meghagyott a jogkörűkben. Másrészt az állam és a földesúr emberei is, amenynyiben az ezektől érkező parancsoknak kötelesek engedelmeskedni. Az államtól érkező elvárások, parancsok legfőbb közvetítője a nemesi vármegye hatósága, a járási hivatal. A bíró, a bírói testület vállán nyugszik az állami, az egyházi, a megyei adók (domestica) beszedése feltételeinek a biztosítása, a földesúri adók, a robot előteremtése és mindezek pontos, terjedelmes adminisztrálása és elszámolása, igazoltatása a felettesekkel. Az úrbéri szerződések (urbáriumok) szerint a bírót a földesúr által kijelölt három személy közül a község népe választja. A jegyző (nótárius) és a tanító teljesen a falu embere, azzal a megszorítással, hogy a vármegye hatósága a 18. században már szakmai felügyeletet gyakorol fölöttük. Úgyhogy a bírónak hűséges, alázatos, engedelmes jobbágynak kell lennie minden feletteséhez. Olykor-olykor, ha lehetősége nyílik rá, azért becsapja az uradalmat, különösen az absentizmus idején és földet, előnyöket szerez a községnek, osztályos társainak.

6 Az 1743-1744. évi gödöllői önkormányzat teljes névsorát ismerjük a református templom építési táblájáról. Főbíró Bakos Ferenc, törvénybíró Tóth György, polgár (kisbíró) Mészáros Ferenc, esküdtek Varga István, Kövesdi Mihály, Kolos György, Berze István, Petrák János, Mészáros András, Karátson János, Som István, Mokka Mihály, Bentsik Sándor, Balogh Sándor, Kodó András, Varga János, Szarka János. És nem utolsó sorban jegyző Hajdú István.

7 Látható, hogy ez a községbírói testület már funkcionálisan tagolt. A főbírónál van a mindenkori döntés joga, a törvénybíró kötelessége a törvények, rendeletek és szabályzatok fokozottabb ismerete és betartatása főleg Gödöllő ifjúsága körében. A kisbíró (polgár) elsősorban a nép szükséges tájékoztatását és mozgósítását végzi dobszó segít4 BOROSY A. 2001-2004. IV. 641,648. 5 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5772. 6 WELLMANN I. 1933. 163. p., HORVÁTH L. 1990.137-198. pp. 7 Gödöllő Református Egyház Irattára Archívum Agentiale B/l., G/I: 237-240.