G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
21 d) Az Egres-patak völgyében régi halastavak és malomtavak helyén létesített víztározók (Vácegresi-víztárolók, Egres-völgyi-víztároló és Domonyvölgyi-tó) eredeti szerepe az öntözésben volt, ma partjukon üdülőtelepeket találunk, és pihenési, horgászati célra hasznosulnak. 3 3 e) A galgahévízi Bika-tó elsődlegesen az öntözésért létesült, de ma szintén szolgál üdülési és horgászati célokat. 3 4 f) A Veresegyházi-tavak közül a legidősebb a Malom-tó, melyet egy 1430-as oklevél említ először. Az oklevél mesterséges halastónak nevezi, amit a Sződrákosi-patak vizének gáttal történő felduzzasztásával hoztak létre. A tó mélysége 1,5-2,5 m, strandként és horgásztóként működik. Úszólápjai országos ritkaságok, természetvédelmi jelentőségük óriási. A Malom-tó déli részén 1989-1990-ben hozták létre a Tőzeges-tavat. A tórendszer további tagjai déli irányban az Ivacsi-tó és a Pamut-tó. Egykor mindkettő hínáros vadvíz volt, előbbi mai arculatát és horgásztó jellegét 1987-88-ban alakították ki, utóbbiét 1978-79-ben. 3 5 FELSZÍN ALATTI VIZEK A talajvíz csak a völgyekben és a dombság peremén összefüggő, ott átlagosan 5-6 m mélyen helyezkedik el, másutt viszont ennél jóval mélyebben is lehet. Ca 2 +-Mg 2 +-HC0 3~os jellegű, mérsékelten kemény, SO ( 2 -szegény és N0 3" sem koncentrálódott benne. Sajnos az emberi tevékenység két helyen is megbolygatta a talajvizet: a Gödöllő és Máriabesnyő állomások közötti vasúti átvágás a környék kútjainak vízszintcsökkenését eredményezte, az M3-as autópálya töltésének építése pedig a Szentjakabi-tónál a tó kiszáradásához vezetett. A pleisztocén és felső-pannon rétegvizet feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Mérsékelt vízhozamúak, közepesen kemények és vasasok. Ezek a rétegvizek adják Gödöllő ivóvízkészletét. A miocén rétegben 1100-1200 m mélyen hévizet találtak. Sajnos vizének oldott ásványianyag-tartalma túlságosan magas, így geotermikus energiáját eddig nem használták ki. A gödöllői Alsóparkban 2006 elején megkezdték a termálkút feltárását, információt gyűjtendő a már régóta tervezett termálprogram megvalósításához. 3 6 33 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996. 34 ASZTALOS 1. - HORVÁTH L. 1989., Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996. 35 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., TATÁR S. 2002., 2005., TATÁR S. - TAMÁSI J. 2005. 36 ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990., Gödöllő környezeti állapot térképe 2005., GUBA A. 1996., Gödöllői Szolgálat 2006'., 20 06 2., 20 06 3.
