G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
22 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TALAJVISZONYAI Amint arról már szó volt, a Gödöllői-dombság a Nyugat-Cserhát délkeleti nyúlványa, mely félszigetszerűen benyúlik az Alföld felé. Talajtani adottságai is nagyrészt ennek köszönhetők. A Pécsi-Somogyi-Jakucs féle talajföldrajzi felosztás a Gödöllői-dombságot a „dombsági, dominálóan agrár, lokálisan ipari tájtípusok" közé sorolja, azon belül az „eróziós-deráziós dombságok és hegységi előterek, szubkontinentális dombságok cserestölgyes maradványokkal" kategóriába, ahol a csernozjom barna erdőtalaj és a barnaföldes típus az uralkodó. 3 7 így a dombság átmeneti területnek tekinthető az uralkodóan erdőtalaj típusú Északi-középhegység és az Alföld csernozjom talajú övezete között. Ezt igazolják a Valkó-Dány határában, a dombság szegélyzónájában végzett talajtani felmérések is, ahol 190 m tszf. magasság felett barnaföld, 160-190 m között csernozjom barna erdőtalaj, 160 m tszf. magasság alatt pedig már mészlepedékes csernozjom fordul elő, vagyis a talajtakaró változása összefüggést mutat a tengerszint feletti magassággal. 3 8 TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK ÉS KŐZETEK A mai felszíni kőzetanyag egy részének képződése a harmadkor végén, a pliocén korban (egymillió éve) kezdődött, amikor az ősfolyók (Ős-Duna, Ős-Ipoly, Ös-Zagyva) által lerakott hordalékból keresztrétegzett homok képződött. A negyedkor elején, a pleisztocénban kéregmozgások miatt a terület felszíne megemelkedett, a kiemelkedésisüllyedési és fagyási-olvadási folyamatok jelentős anyagáthalmozást eredményeztek, az ősfolyók más mederbe kerültek. A szél munkája is jelentős volt a talajképző kőzetek kialakításában. A szél egyrészt kifújta a laza hordalékanyagot, másrészt számos helyen vastag rétegű löszt rakott le. A holocénban erőteljes denudáció voltjellemző, a korszak képződménye a futóhomok és a vízmosások allúviumai. 3 9 Ezen események eredményeként ma a Gödöllői-dombság uralkodó talajképző kőzete a homok, mellette a víz pusztító hatásától megkímélt és a löszképződés feltételeinek eleget tevő területeken a lösz. Meredekebb lejtők lábánál, kisebb területre korlátozódva lejtőhordalék is előfordul, valamint a patakok mentén néhol az alluviális hordalék kap szerepet. 4 0 TALAJTÍPUSOK A Gödöllői-dombság %-ét barnaföld borítja, a csernozjom barna erdőtalajokkal együtt a terület 96%-át teszi ki. A 4. ábrán feltüntetett talajokon kívül kisebb kiterjedésben megtalálhatók még a humuszkarbonát talaj 4 1, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj 4 2, a 37 STEFANOVITS P. 1975. 38 BACSÓ A. 1968. 39 STEFANOVITS P. 1975., BACSÓ A. 1977., SZABÓ L. 1977. 40 BACSÓ A. 1977. 41 BIDLÓ A. ET AL. 2003. 42 CSÁKY P. - SZÉNÁSI V. 2001., BIDLÓ A. ET AL. 2003., HORVÁTH ZS. 2005.
