Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

Az 1919-20-as években több változás ment végbe az európai, így a magyarországi Iparművészeti életben. A háború utáni időszak nem hozta meg a remélt fellendülést, abban bíztak ugyanis, hogy az újjáépítésnél sok új berendezési tárgyra lesz szükség, és ez fellendíti az iparművészeti tervezést. Ehelyett a háború utáni évek az óriási szegénységet jelentették, az 1920-es trianoni békekötés újabb nehézségeket hozott a magyar népre, az elcsatolt országrészekből százezrek érkeztek otthont keresve az új Magyarországra. Óriási munkanélküliség, nyomor jellemezte az országot. Munkába kényszerültek járni a középosztálybeli hölgyek is, és elsősorban a kézimunka, a szövés jelenthetett számukra megélhetési lehetőséget. A még meglévő iparművészeti műhelyek külföldi piacok után kutattak. A legnagyobb felvevőpiacnak az Amerikai Egyesült Államok bizonyult, így került kapcsolatba Perényi Béla is a gödöllői művészteleppel. Az amerikai piaci feltételekre a kisebb szériákra építő szövőműhelyek nem voltak felkészülve. Az amerikai felvevőpiacnak fontos volt a jó ízlés, a jó anyag, de az olcsó ár, a tömeges megrendelés megnehezítette a kis műhelyek exportját. Az első világháború befejeződésével a művészet története is új szakaszba lépett. Felerősödött a rend megteremtésének igénye, egy új társadalom felépítésének gondolata, ezzel párhuzamosan a művészetben a geometrikus absztrakció irányzata. A művész feladata a tervezés, modellezés a konstruálás lesz. Hollandiában Mondrian 1917-ben alapított csoportja a De Stilj ugyanúgy foglalkozik építészeti vagy bútortervezési feladatokkal, mint festészettel vagy szobrászattal. A tömeges termelés, a gyári mennyiségek termelése azokkal az iparművészeti törekvésekkel esett egybe, amelyek a gépi iparművészeti munkát dicsérték, és amit a művész gépre tervezett, azt őszintén, leplezetlenül vállalja is. Ezek a Werkbund angliai és Németországbeli törekvései, ahol a tervezőművészek, azaz a művészet, szoros kapcsolatot keres az iparvállalatokkal és esztétikus, célszerű termékeket tervez a nagyobb vásárlóréteg kielégítésére. Az ipari formatervezés elve megegyezik a Németország területén kialakult művészeti iskola, a Bauhaus célkitűzéseivel is. A Bauhaus 1919. évi első kiáltványa harcot hirdetett a művészeti ágak egymás közötti, és a művészetek társadalmi izoláltsága ellen, kitűzte a célt, az új