Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
101 A textilművészetet a 19. század közepétől napjaink gazdag illusztrációval feldolgozza: Sarah B. Sherrill: Progressive Design. Mid-19 m Century to Present. In: Sarah B. Sherrill: Carpets and Rugs of Europe and America. New York, London, Paris, 1995. A kor európai textilművészetének sokféleségéről bővebben: Europäisches Textildesign der 20" Jahre. Mit Beiträgen von Katharina Metz, Ingrid Mössinger Wieland Poser. Zürich, New York, 1998. 102 László Emőke: Kárpitművészet Magyarországon a kezdetektől Ferenczy Noémiig. I: Kárpitművészet Magyarországon. Szerk.: Dobrányi Ildikó, Schulz Katalin. Vincze Kiadó, Budapest, 2006. 34. összművészet megteremtését, mégpedig a modern technikai feltételek, alapján és a társadalom minden rétegének igényét kielégítően. A Bauhaus megszüntette a határt a művész és a mesterember, a „képző" - és az „alkalmazott" művészet között. Elfogadta a gépet a művészi alkotás eszközeként, szembenézett a tömegtermelési cikkek jó megtervezésének problémáival. Oktatási köre kiterjedt az anyagismeretre, a művészi formálás alapelemeire, a technikai eljárásokra, a tervezésre és a kivitelezésre. Mindazoknak a tárgyi és szellemi termékeknek az előállításával foglakozott, amelyek az ember fizikai és szellemi környezetét meghatározzák: a használati cikkektől az épületen át a városstruktúráig, a grafikától a festészeten és szobrászaton át az épületdekorációig, a betűtervezéstől a plakátig, a fényképtől a filmig, a mozgásmechanizmus vizsgálatán alapuló tánctól a totális színházig. Itt a sorozatgyártás, tömegtermelés szempontjából más fontos, szigorú kritériumnak kellett megfelelni. Ezek voltak: a funkcionalitás, a gazdaságos árak, a korszerűség, az ismételhetőség és az esztétika. Ez az iparművészeti törekvés sokban hasonlít a gödöllői művésztelep korábbi, az Iparművészeti változást sürgető elveihez, hiszen itt is a nagyobb tömegek mindennapi életét szerették volna szebbé tenni a használható és tetszetős iparművészeti tárgyakkal, de ennek lehetőségét nem a kézművesiparhoz való visszatérésben, hanem az ipari formatervezésben látták megvalósíthatónak. A kor magyarországi művészetére jellemző a rendkívül sokszínű késő expresszionizmus, az egyre inkább dekoratív kubista hatás, az újklasszicizmus és az art deco művészete is. A textilművészetet a két világháború közötti Időben Európa-szerte a megújulás keresésének kérdése foglalkoztatja, A képző- és iparművészet jelenlévő sokszínűsége jelentkezik a textileken is. Többnyire képzőművészek alkotásait, modern festményeket használnak fel mintának kárpitjaikon az európai és amerikai szövőműhelyek. Picasso, Braque, Matisse, Légér, Miró, Derain, Klee festményeit szövik meg. 10 1 De felmerül ismét a képző- és iparművészeti alkotások közötti különbség fontosságának hangsúlyozása, miszerint sohasem szabad összekeverni a táblaképet és a kárpitot. Technikájuk és esztétikájuk egyaránt eltérő. 10 2 A kor magyar textilművészeti alkotásait három csoportba osztja László Emőke. Az első a konzervatívabb irány a festészet törvényeit alkalmaz32
