Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

Mihály Rezső: Kilim szőnyegek Magyar Iparművészet, 1931. 99. 100. 101. 136 Háy Gyula: Az iparművészeti oktatás jövője. Magyar Iparművészet, 1931. 91-93 137 Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest. 1987. 98. 138 Az állam az iparművészetért. Magyar Iparművészet, 1935. 23. 139 Uo. 140 Magyar Iparművészet, 1935. 57. 141 Magyar Iparművészet, 1935. 59 1931 -ben a kor kedvelt szőnyege geometrikus, csíkos, élénk színű friss, ilyeneket láthatunk az iparművészeti kiállításokon, és ilyenek Mihály Rezső kilim technikával készült szőnyegei. 1934-ben Nagy Sándort kinevezik az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanárának, itt a faldíszítő technikákat oktatja, a szövőműhely feladatai tehát inkább feleségére hárulnak. Ebben az időben jelentős megbízásokat kap: a pesterzsébeti pacsirta telepi Magyarok Nagyasszonya (1935) templom üvegfestményeit tervezi, majd a pesterzsébeti Szent Erzsébet (1937) templom falait betöltő freskó díszítésével bízzák meg. 1934-ben a Földművelődési Minisztérium Háziipari Osztálya felkérte Remsey Jenőt, hogy készítsen terveket a Békésszentandráson alakuló háziipari műhely számára.

13

7 1935-ben ünnepelte megalakulásának ötvenéves évfordulóját az Országos Magyar Iparművészeti Társulat, amikor is a Magyar Iparművészet hasábjain visszaemlékeztek és értékelték a kezdeti időket. Mindemellett megjelölték a jövő iparművészetének feladatát, ezúton is hangsúlyozva, hogy a művészet a tömegeknek szól, és törekednek a tömegízlés formálására, „úgy, hogy az életszépség átlagos szintje emelkedjék" írja Kertész Róbert ny. államtitkár Az állam az iparművészetért című cikkében. 13

8 „A helyesen értelmezett iparművészet ma tömegművészet. Abban az értelemben, hogy nem az egyesekért vagy kevesekért van, hanem a társadalom nagy tömegeiért, amelyeknek tömegtárgyait kívánja az ízlés, - ha úgy tetszik a művészet erejével kialakítani úgy, hogy az életszépség átlagos szintje emelkedjék."

13

9 Az Iparművészetünk küzdelmes éveiből

14

0 című visszaemlékezésekben hallatja hangját Moiret Ödön: „Országunk művészi kultúrájának tervszerű központi irányítása felelős művészeink által a háború óta sem vált feleslegessé és bizony a művészi kultúra sem mellékes dolog. A mechanikus lelket és szellemet ölő élet ezt ma jobban megkívánná, mint valaha. Hiszen igaz kultúrát létrehozni és fenntartani csak a művészet tud, mivel ez van elsősorban hivatva a vallás és erkölcs igazságait érzékeltetően, elevenen megéltetni. így volt ez minden nagy kultúra idején."

141 És Nagy Sándor: „Egy bizonyos, hogy nem kellemes a szegénységből visszaemlékezni a virágzó korszakra, arra, amikor Ráth György idejében minden nehézségre volt ír, nyitva állt egy varázsos erszény, egy drága biztató szó, szívből jött lendületadás, amely egy öreg úr szájából oly atyailag hangzott." 42