Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
son. Itt sorolja fel a Rózsa és Lepke című szőnyeget a Sakuntala és a Muskátlis (Biblia), az Attila vadászata és a Die drei Müsser szőnyegek mellett. 6 9 Balogh Rudolftól 1910-ben, a Vasárnapi Újságban 7 0 láthatjuk azt az azóta sokat bemutatott felvételt, ahol Belmonte Leó a szövőlányokkal a gobelinjavító asztalnál dolgozik. Az 1910-es bécsi Vadászati kiállítás felvételein azonosíthatjuk Nagy Sándor Tigrises szőnyegét a kiállítás enteriőrjében. 7 1 Az 1910-es Karácsonyi kiállításról írva a Magyar Iparművészet több, a gödöllői szövőműhelyben készült textil képét mutatja be. így Nagy Sándorné szövött falikárpitját, amit Kornádi István Gertrudis néven publikál, 72 Nagy Sándor faliszőnyegét, amelynek 2002-ben előkerült kartonján a Szénahordás cím szerepel 7 3. Ugyanitt láthatjuk Remsey Jenő Vadászat a csodaszarvasra című gobelinjét, és ekkor szőhették Remsey Jenő a Háromkirályok hódolata című művét, ami ógobelin technikával készült. Fontos megjegyezni, hogy ekkor állított ki egy faliszőnyeget Lakatos Artúr, amit szintén a gödöllői szövőműhelyben készítettek 1912-ben Körösfői-Kriesch Aladár a szövőiskola ügyében kérelemmel fordul a Magyar Iparművészet olvasóihoz, mivel műhelyében szeretné hatékonyan alkalmazni a természetes növényi fonalfestést. Kéri, hogy akik ismerik azokat a még meglévő régi magyar szövési technikákat és az eljárásokat, amelyekkel a nép a fonalat megfestette, virággal, gyökérrel, fahéjjal, írják le és küldjék el a gödöllői szövőiskola címére. Tehát Körösfői-Kriesch ekkor még mindig kereste a megfelelő fonalfestési módszert. 7 4 Ugyanebben az évben jelent meg a szövőműhely képes árjegyzéke, amelyről hírt ad a Magyar Iparművészet. 7 5 Ebben az évben találkozunk a miseruhákat tervező gödöllői művészek között Nagy Sándor mellett Örkényi István nevével is, aki a művésztelep ösztöndíjasa volt. A miseruhák a „Köntös" műhelyben, illetve az Iparművészeti Iskola Textilosztályán készültek, és fontosak abból a szempontból, hogy a művészek nem csak a gödöllői szövőműhely számára készítettek textil terveket. 7 6 1912-ben Frey Vilma, mint az Iparművészeti Iskola ösztöndíjasa készíti a műhelyrajzokat. 7 7 1913-ban Frey Rózsa a svédországi Mórába utazik tanulmányútra, ahol a növényi festés lehetőségeit tanulmányozza. 78 Útja fellendítette a textilműhely festési technikáját 7 9, hiszen KörösfőiLakatos Artúr: Szövött faliszönyeg Magyar Iparművészet, 1911. 30. Lakatos Artúr: Szövött faliszönyeg Magyar Iparművészet. 1911.32. 68 Magyar Iparművészet, 1910. 171 69 Nagy Sándor levele ismeretlennek. Gödöllő, 1910. január 6. Itt KörösfőiKriesch Aladár is felsorolja a berlini kiállításra szánt műveit. Magyar Nemzeti Galéria Adattára, M.M.A. 1707/1923. Nagy Sándor ismeretlennek. Gödöllő, 1910. január 28. leírja, hogy ezeket a szőnyegeket ő tervezte és Boér Lenke szőtte meg, valamint leírja árukat és biztosítási értéküket. Magyar Nemzeti Galéria Adattára, M.M.A. 1708/1923. 70 Vasárnapi Újság. 1910. 19. sz. 398. 71 Magyar Iparművészet, 1910. 229 72 Kornádi István: Az Iparművészeti Múzeum szecessziós gobelinjei a gödöllői művésztelep tükrében Az Iparművészeti Múzeum évkönyvei lll-IV. 1959. 78. 9. kép. 73 Magyar Iparművészet, 1911. 15. 74 Magyar Iparművészet, 1912. 224 75 Magyar Iparművészet, 1912. 311. A gödöllői szövőiskola az O.M.K. Iparművészeti Iskola Tanműhelyének képes árjegyzéke 76 Magyar Iparművészet, 1912. 372, 373, 374, 375 77 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Gödöllő 1912. szeptember 6. OSZK Kézirattár 1927737. 139. 78 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Berlin 1913. július 9. OSZK Kézirattár 1927737. 147. Néhány napig Berlinben marad Frey Rózsával, aki utána megy Stockholmba, Mora, Christiana, egy kis északi fonalfestést és szövést tanulni. 25
