Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
79 Remsey Jenő utal rá, hogy Frey Rózsi állandóan főzte nagy üstötökben a különféle színeket az itt növő, illetve erdőben gyűjtött növényekből. Boldogság szigete. Remsey Jenő és a gödöllői művésztelep. Magyar Televízió I. csatorna. 1979. szeptember 11. 21 óra 15 perc. Kérdező: D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 221 633/1982. 80 Az OMKII. Évkönyve 1915-1916. Szerk.: Nádler Róbert, h. Igazgató, 29-30. A gödöllői szövőiskola az 1915-16-iki tanévben tekintettel a háború okozta viszonyokra, redukált mértékben folytatta működését. Legnagyobb akadály a feldolgozandó anyag-fonal és festék- igen nagy drágasága, illetőleg teljes hiánya volt, A rendes üzem, 20 munkahely helyett az iskolának csak 8 dolgozó növendéke volt, akik jórészt megrendelések után dolgoztak. Az iskola 2 óv óta mióta vezetője Frey Rózsa kint járt Svédországban és Norvégiában, hogy a fonalfestést megtanulja, maga festi fonalait növényi festékkel. Ez most a háború alatt két szeresen fontos, mert jelenleg egész Magyarországon nem festethetné fonalait. A festékanyagot részben az iskola maga részben Konopi Kálmán földbirtokos termeli, más részét úgy vásárolja, az iskola, ismét más része meg vadon terem. Ez esztendőben az iskola 600 kiló fonalat használt fel, rendes viszonyok között pedig 1000 kilót. st A gödöllői szövőműhelyben alkalmazott növényi festékek meghatározására az eddig használt szakirodalom szerint az infravörös spektroszkópos eljárás alkalmazása megfelelt volna. Történtek ilyen kísérletek Török Klára vegyész-restaurátor segítségével a Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézetben de. a módszer nem bizonyult helyesnek. A jelenlegi szakirodalmi ismeretek szerint nincs ennek meghatározására a fent említetten kívül alkalmas módszer. További kutatást igényel a használt festékanyagok meghatározása a nemzetközi szakirodalom ismeretének bővítésével. A feltételezések szerint a műszaki tudományok alkalmaznak használhatónak vélt módszereket, de ezek anyagi vonzata az eddigieknél lényegesen magasabb, 82 OMKII Évkönyve.1912-13.szerk: Czakó Elemér, ig. 15. A gödöllői szövőiskola tanára Körösfői-Kriesch Aladár, Frey Rózsa és Guilleaumme Margit vezetése alatt állandóan 20-22 munkáslányt foglalkoztat. Kivitelre készültek, 44 db csomózott, 74 db torontáli, 4 db gobelin, 2db szúrnák, 3 db skandináv gobelin 1 db valódi gobelin, amelyet Ortner Ferenc terve alapján szőtt Frey Rózsa. Rendes ösztöndíjas tervező s a műhelyrajzok elkészítője volt: Remsey Jenőné, készítettek még terveket: Nagy Sándor, Nagy Sándorné, Sidló Ferencné, Remsey György (Remsey Jenő György), Ortner Ferenc és Thurinszky Imre. Tervekkel a növendékek látták el a telepet, a telepek gyakorlatra elvállalják a növendékeket, kölcsönös támogatás, számos végzett növendéknek kereseti forrást is nyújt. 83 Magyar Iparművészet, 1912. 75. 84 Magyar Iparművészet, 1935. 59. Kriesch Aladár Országos Magyar Iparművészeti Iskolának írt jelentéséből tudjuk, hogy az első világháború alatt sok gyapjút festettek. A jelentés arról is ír, hogy egy kis részét a festőnövényeknek vadon élő növényekből gyűjtik, nagyobb részét Konopi Kálmán, Boér Vilma férje odvosi földbirtokos termeli, egy másik részét pedig vásárolják. 80 A művésztelep tagjainak leszármazottjai nagy festőedényekre emlékeznek vissza, amelyeket még a harmincas években is használtak. 81 A szövőműhely munkái közül az 1907-es és 1913-14-es évekre tehető a legtöbb emlék, ekkor jut az iskola a legtöbb megrendeléshez. A tízes évek első felében nagyobb állami épületdíszítő megbízatásaik miatt a gödöllői művésztelep vezető mesterei kevesebbet terveztek a szövőiskolának. A tervezésben az ösztöndíjasok is részt vettek, a szőnyegtervek beazonosításánál számolnunk kell az ő munkájukkal is, sok esetben eddig még nem azonosított nevekre is gondolva. Ortner Ferenc tervezői munkásságáról, ugyanígy Frey Vilma és Undi Carla terveiről is nagyon keveset tudunk. Frey Rózsa munkáit elsősorban a technikai kivitelezésekből ismerhetjük meg, amellett, hogy a szövőműhelyt vezette, ami sok esetben a műhely munkaszervezését jelentette. Megmaradt két vázlatfüzete, amelyekből megismerhetjük tervezéseit. Az OMKII-ben (Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola) szereplő jelentés az ismert tanítványok mellett tartalmazza Thurinszky Imre nevét is, akinek munkáit még nem azonosítottuk. 8 2 1912-ben mutat be Undi Mariska a Magyar Iparművészetben a budai halászbástyáról egy gobelint, ami a székesfővárosi iparrajziskola szövőműhelyében készült. 8 3 Ugyanitt látható Körösfői-Kriesch Aladár: Csipkerózsika, vagyis Argilus királyfi és Tündér Ilona című gobelinje, amit az Iparművészeti Iskola gödöllői szőnyeg- és gobelin-szövőműhelyében készítettek. 1914-ben Moiret Ödön egy új művésztelep létrehozásán dolgozott, amely szándéka szerint mindenféle szakmájú művészeket egyesít közös munkában az egész ország művészi kultúrájának irányítására. Ezt a tervet, noha a Magyar Iparművészek Testülete jóváhagyta, a háború kitörése meghiúsította. 8 4 A világháború kitörése 1914-ben alapjaiban rendítette meg a gödöllői művésztelepet, és ezen keresztül természetesen a szövőműhelyt is. 26
