Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
Ida és Hansen Frida úrasszonyok szőnyegei méltó példái annak, miként tudja a köznapiság rögéből felemelkedett gyönge női lélek a szövőszéket a művészet igaz, megszentelt eszközévé felavatni". 1 6 Mihalik József feltétlenül fontosnak tartja megismertetésüket a magyar művészekkel az 1900-as párizsi világkiállításra készülve. Az 1898. évi Tavaszi Nemzetközi Kiállításon láthatták művészeink Ida Brinokmann, Otto Eckmann és Gerhard Munthe alkotásait. Ezeknek a műveknek az ornamentikája, ősi, nemzeti témaválasztása példája lehetett a magyarországi textil-műipari alkotóművészeknek. Scherrebeck példa arra is, hogyan lesz világhírű egy ismeretlen kis északi falu a fejlődő műipar, a fejlődő iparművészet segítségével. Scherrebeck kicsi, szegény község volt a Schleswig-Holstein tartomány nyugati partján. Hírnevét Otto Eckmann, Friedrich Deneken, és a crefeldi „Kaiser Wilhelm" múzeum igazgatójának hazafias és kitartó munkája alapozta meg. Régi népi tradíciókat alkalmaztak, a férfiak télen faedényeket faragtak, a szőnyegeket pedig Otto Eckmann, hamburgi születésű, kitűnő művész tervei alapján készítették. Alkotásainak motívumait a természet egyszerű ábrázolása, szigorúan ritmikus levelek és virágok megjelenése jellemzi. A kifejező elem a vonal, a szín csak másodrendű. A scherrebeck-i szövőiskola hatását figyelhetjük meg Remsey Jenő korai munkáiban is, mint például a Magdolna Jézus lábainál (1910) című festményén, vagy a Háromkirályok imádása című ógobelinen. A szőnyegeket a parasztok régebbi készítményei, az úgynevezett réteg-szövés (SchichtenWeberei) felhasználásával állították elő, később a félgobelin-technika lépett előtérbe, amelyet az eljárás egyszerűsítése és a készítmények olcsóbbá tétele érdekében alkalmaztak. Maga a textilkészítési technika is példa a magyarországi műhelyek számára. Ehhez a korhoz kapcsolható Magyarországon is a szövőipar, a szövőiskolák kialakítása. A műipar egyfelől jelentős szerepet játszik a népművészeti források, a népi és nemzeti formák megkeresésében, gyűjtésében, megőrzésében. A népművészet motívumainak felhasználása fontos szerepet tölt be a szecesszió művészetének ornamentális megújulásában. Másik funkciójaként az elszegényedett parasztságnak is megélhetést nyújt, hiszen a használati tárgyak megújulását az ipari termelés elembertelenedett tárgyai között szívesen fogadták a vásárlók 16 Mihalik József: Az Iparművészeti Múzeum tavaszi nemzetközi kiállítása. is. Radisics Jenő munkásságának köszönhetően információk áramoltak Magyar iparművészet. 1897-98.249-250 ll
