Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
17 Ismeretes, hogy 1898-ban az Iparművészeti Múzeum kiállításán szerepelt és Kovalszky Sarolta kölcsönkérte a Frida Hansen: Az angyalok kara c. szőnyeget, amit postai úton eljuttattak hozzá. „ A szövés technikai nehézségeit le tudnám küzdeni, aggodalmat okoz azonban a 30, nagyrészt igen kényes színnek helyes és növényi festőanyagból való előállítása, hiszen az eddig használt egyszerű színek némelyike körül is sok szomorú tapasztalatom van a monarchia leghíresebb festői részéről" ..." eddig csak háziiparral foglalkoztunk, ezen falszőnyeg azonban már műipar, ami reánk nézve egészen új hatáskör és nagy lépés" írja Radisics Jenő igazgatónak 1898. május 14-én. Magyar Iparművészeti Múzeum Irattára, 1898. 207. sz. In: Németh Ferenc: A torontáli szőnyeg. Novi Sad, 1993. 61. Pünkösdi Kórus, tervezte és szőtte: Frida Hansen (1855-1931), Kristiana (Norvégia), 1897, Iparművészeti Múzeum, Itsz.: 14763, vétel, stockholmi iparművészeti kiállításon, publikálva: László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében II. Budapest, 1989. 18 Magyar Iparművészet, 1900. 89. Németh Ferenc: A torontáli szőnyeg. Novi Sad, 1993. 64. 19 A gödöllői műhelyben használt textiltechnikák meghatározásánál nyújtott segítségért ezúton is szeretnék köszönetet mondani Petruska Borbála szövőnőnek, Remsey Flóra gobelintervező művésznek és Mátéfy Györk textil-restaurátorművésznek. 20 E. Nagy Katalin, Kralovánszky Mária, Mátéfy Györk, Járó Mátra: Textiltechnikák. Budapest, 1993. be Magyarországra az európai művésztelepekről, műipari eredményekről, így a Magyar Iparművészet hasábjain olvashattak a scherrebeck-i, a darmstadt-i művésztelepek munkáiról is. Az Iparművészeti Múzeum vásárlásai útján külföldi műtárgyak kerültek hazánkba, amelyek kiállításokon is megismerhetővé váltak. 1 7 így került sor egy műipari textiltechnika meghonosítására Kovalszky Sarolta közreműködésével. A skandináv scherrebek technika felhívta magára a szakma figyelmét és elnyerte elismerését. Az ilyen szövésfajtával készült magyar szőnyegek nagy sikert arattak már 1897-ben a Magyar Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán. Az Iparművészeti Társulat ki is tüntette Kovalszky Sarolta saját költségén fenntartott két szövőiskolájának vezetőjét, Guilleaumme Margitot és Markó Gizellát, az értelmesen és jeles technikával szövött munkáikért, valamint Kovalszky Saroltát háziiparszerűen űzött szövészetnek művészi irányban való fejlesztésében kifejtett tevékenységért. 18 A technika elsajátítása és meghonosítása azért volt könnyű hazánkban, mert hasonlít a magyar népi szövéseknél is alkalmazott vászonszövéshez és a kilim szövéshez, csak a színváltás itt nem egymás mellett fut párhuzamosan, hanem a vetülékfonalak átölelik egymást a láncfonalak között. Az így kapcsolódó színfoltok határozott kontúrúak, a szövés felülete egyenletes, mind a két oldalán egyforma. 1 9' 20 Kovalszky Sarolta szép számmal szőtt Torontál megyében, németeleméri tanműhelyében világkiállításokon szereplő textileket. A műhely tervezőművészei között szerepel Vaszary János, Horti Pál, KörösfőiKriesch Aladár, Mirkovszkyné Greguss Gizella, Lakatos Artúr, akik jeles képviselői a huszadik századeleji magyarországi iparművészetnek. f) GÖDÖLLŐI SZQUÖMUHELY MEGHLHKULHSR 1902-ben az Iparművészeti Társulat választmányi ülésén szó esik a feloszló pozsonyi iskoláról és a csődbejutott torontáli szőnyeggyárról és iskoláról, a németeleméri műhely anyagi gondokból fakadó nehézségéről. 1903-ban Kovalszky Sarolta - a világkiállításokon többszörösen kitüntetett, a „művészi szőnyegszövés meghonosításáért s háziiparszerű gyakorlásáért, művészi tervek értelmes és kifogástalan kidolgozásáért" 1902-ben állami elismerésben részesített szövőnő - ál12
