G. Mervai Mária - Kerényi B. Eszter - Őriné Nagy Cecília: Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
lett. Megszűnt az aszódi járás, beolvadt Gödöllő járási jogú városba. Gödöllő köztisztviselői kara is az aszódi és gödöllői járási tanács apparátusából épült föl. A várossá nyilvánításban jelentős szerepet játszott Cservenka Ferencná, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkára, aki a Központi Bizottságnak is tagja volt. Felsőbb döntés eredményeként született meg Gödöllő fejlesztésének terve, mivel az egyetem és a Ganz már egy város csíráját hordozta magában. Cservenkáné 1975-ben Gödöllő országgyűlési képviselője lett és ilyen minőségében is sok figyelmet szentelt a településnek. Az 1966. január 3-án tartott alakuló ünnepi tanácsülésen dr. Gyetvai Józsefet nevezték ki az újdonsült város első tanácselnökévé. A várossal kapcsolatos döntések a megyénél születtek, a helyi tanácselnöknek csak végrehajtó szerep jutott. Gyetvai József mindössze egy évig állt a város élén, őt dr. Galicz Tibor követte 1967-ben. Galicz következetesen harcolt azért, hogy az új kórház Gödöllőn, a Humánnal szemben épüljön meg. Magasabb érdekek viszont úgy kívánták, hogy ez a beruházás a Kistarcsa és Cinkota közötti beépítetlen, infrastruktúra nélküli területen valósuljon meg, s így épült fel a Flór Ferenc Kórház, mely nemcsak Gödöllőt és környékét, de a budapesti peremkerületek egy részét is kiszolgálja. Galicz Tibort 1971 ben Benedek János követte a tanácselnöki poszton, és ő több mint tíz évig állt a város élén. Az első számú feladat új lakások építése és az infrastruktúra megteremtése volt. Sorra épültek a lakótelepek az Alsóparkban (Stromfeld), a János utcában, a Kazinczy utcában, a Szabadság téren. A lakótelepeken általában élelmiszer boltot is létesítettek, a János utcában szolgáltató házat hoztak létre. A Stromfeld lakótelep (ma Palotakert) mellett bútoráruházat építettek. Újabb ipari cégek társultak az eddigiekhez, mint például a HUM AN, GÖFÉM. 1969-ben Gödöllőre költözött a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. 1971-ben átadták a 7 millió forintos költséggel épült vérellátó alközpontot, amelyik éppen napjainkban, 2006 elején zárta be kapuit. 1972-ben új szakorvosi rendelőintézetet (SZTK) építettek, ami a város lakosságán kívül még kilenc község lakóit látja el. Az egészségügy terén fontos változást jelentett a kerepestarcsai kórház megépítése, amelynek következtében megszűnt Gödöllőn a szülészeti és nőgyógyászati szakkórház 1979 nyarán. A helyén 50 ágyas szociális otthont alakítottak ki 1980-ban a gödöllői idősek részére. A kastély fő szárnyában 1958 óta működött a Fővárosi Tanács Gödöllői Szociális Otthona. Az 1930-ban a Rockefeller Alapítvány támogatásával épült Egészségházat pedig lebontották. Sok változás következett be a művelődésügy területén is. A Városi Tanácsnak a városhoz méltó és a megnövekedett igényeket kielégíteni képes, új intézményhálózatot kellett létrehoznia. Könnyűszerkezetes, új iskolát építettek a Légszesz utcában (1974), Máriabesnyőn az Illés István utcában (1975) és a többi elemi iskolát is új tantermekkel bővítették. Óvodákat és bölcsödéket hoztak létre. A gimnáziumot betelepítették Máríabesnyőről a városközpontba. Új, modern épületet, majd kollégiumot kapott a szakmunkásképző intézet. A közgyűjtemény területén is kialakultak az intézményesülés feltételei, 1972-ben Helytörténeti Szobát avattak a moziiskolában (Hamvay-kúria), 1978-ban pedig megalakult a Helytörténeti Gyűjtemény, ahol állandó kiállításon mutatták be a szecessziós gödöllői művésztelep legjobb alkotásait. Az intézmény tízévi működés után elnyerte a múzeumi rangot. 1981-ben átadták a Művelődési Központot, ami jó adottságaival és gazdag programkínálatával hamarosan a helyi kulturális élet központjává vált. Korszerű,
