Nagy Ildikó: Szobrászok a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2003)

vezette azt az államosításig. A Magyar Nemzeti Galéria Adattárában őrzött levelek nagy és kiterjedt családra utalnak, amelynek fontos szerepe volt a szobrász életében. A levelekből nem derül ki pontosan, hogy hány testvére volt, de arra következtethetünk, hogy volt egy nővére, Betty (Borbála), egy fiatalon elhunyt húga, Irma, két húga - Lujza és Margit valamint öccse, Gusztáv. Két húgáról és öccséről készítette első portréit, ezek kiállításunkon is szerepelnek. Édesanyja Reichardt-lány, Schickedanz Albert első feleségének a testvére volt. Moiret Ödön 12 éves kora óta folytatott művészeti tanulmányokat, első mestereinek egyike éppen nagybátyja, Schickedanz Albert volt. A család több tagjában is voltak művészi ambíciók. Bár az apa erőskezű, feltörekvő és gyakorlati ember volt, aki keményen fogta gyermekeit, nyugdíjba vonulása után - 68 és 75 éves kora között - verseket írt, természetesen németül. Ezeket halála után a gyerekei jelentették meg Spaetherbst (Őszutó) címmel (1930). A kitűnően szerkesztett, ciklusokba rendezett kötet amatőr, de nem gyenge költőre vall. A versek filozofáló, erősen moralizáló jellegűek, számos olyan vonás, sőt motívum is fellelhető bennük, ami a szobrász munkáit is jellemzi. A testvérek közül többen is készültek művészi vagy humán pályára, de ez csak Ödönnek sikerült. Húga, Lujza operaénekesnőnek tanult, szerződése is volt a weimari, majd a linzi operaházhoz, de a pályát fel kellett adnia. Énektanárnő lett, aki a tanítást egy speciális légzéstechnikával kötötte össze. Erről A hangképzés reformja címmel könyvet is írt (1937), és az általa alkalmazott légzéstechnikát tüdőbetegek gyógyításában is alkalmazta. Lujzának és módszerének majd helye lesz bátyja meg-megújuló, de sosem realizálódó művésztelep-alapítási elképzeléseiben. Moiret Gusztáv már tízéves korában verseket írt. Bölcsésznek készült, disszertációját Arany János Murány ostroma című elbeszélő költeményéről írta és 1913-ban meg is jelentette. Az ő pályája is abbamaradt, ennek okairól, a soha be nem gyógyuló sebről megrendítő levélben vallott nővérének, Lujzának. Az a magabiztosság és öntudat, ami az apák nemzedékét még áthatotta, a gyerekeknek már nem adatott meg. A vágyak és a lehetőségek ellentétét mély frusztrációval élték át mindnyájan, és más-más úton próbálták feloldani azt. A levelekből kitűnik, hogy a testvérek mindegyikét jellemezte az erős önreflexió, az igényesség, a munkában pedig a maximaiizmus. A család műveltsége a klasszikus német irodalmon alapult és mély vallásosság hatotta át, de az a vallási miszticizmus, amiben a szobrász talált végül is menedéket, mindvégig idegen maradt tőlük. Ennek ellenére igyekeztek megérteni vagy legalábbis tolerálni nézeteit, anyagilag pedig évtizedeken át segítették őt. Első szobrait testvéreiről készítette. Ha nem volna datálva a portré, nem hinnénk el, hogy 16 éves korában mintázta a Lujzát ábrázoló mellképet. A kislány ekkor 14 éves, komoly, magába mélyedő, ruhája, hajviselete szigorú. A korrekt mintázás és a jól megragadott karakter messze túlmutat egy kezdő szobrász próbálkozásán. 1903-ban Margitot és Gusztávot mintázta meg a korban igen kedvelt kettős portré műfajában. Margit 17 éves, Gusztáv életkorát nem ismerjük. A testvérek felfelé tekintenek, kicsit koravén arcuk, az összehajló fejek és összekapaszkodó kezek érzelmes vonást adnak az arcképnek. Ez a századforduló jellegzetes emberképe, amely inkább a korai bánat, semmint az önfeledt öröm megnyilvánulását kereste a fiatal arcokon is. Gusztáv önálló portréja már felnőtt férfit mutat. Évszámát nem ismerjük, de az ábrázolt életének ismeretében megértjük az arcvonások elszánt keserűségét. A csupasz váll és felsőtest mintha még a kiszolgáltatottságra is utalna. Gusztáv élete egy pontján lemondott ábrándjairól, és megadta magát sorsának. Az arckép ezt a személyiséget nagyon érzékletesen jeleníti meg. Margit felnőttkori portréja más. Nyugodt, kicsit elmerengő arca komoly, de nem szomorú. A beállítás egyszerűsége megfelel az ábrázolt egyszerű lényének. Moiret Önarcképe szintén dátum nélküli, de talán 20 év körüli lehet rajta. A felhajtott gallér, a felvetett fej, az összevont szemöldök és a távolba néző tekintet romantikus elszántságot, de valamilyen túlfeszített Moiret Ödön: Önarckép. MNG 5