Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS

ták, anarchisták és nihilisták, nietzscheánusok és tolsztojánusok vagy olyan kereszténység keresztényei, amit egy vallás papja sem fogadott volna el L..]".

3

8 Kosztolányi Dezső a Négyesi László-szeminárium hallgatóit leíró beszámolójában (1903) is hozzájuk hasonló ifjakat írt le: „[...] tolsztojánusok, kik Krisztus-szakáilat, hátrafésült nagy hajat viselnek és bőrsarujukból meztelen lábuk kandikál ki, pirosnyakkendős szocialisták, [...] szelid növényevők és teozófusok, akik esténként az Akadémia kávéházban Schmitt Jenőt hallgatják, komor és titokzatos materialisták, akik angol pipát szívnak s Herbert Spencer nevét úgy ejtik ki a kongó, homályos folyosókon, mint valami világfölforgatójelszót. Hogy milyen könyvet rejtegetnek a zsebükben, azt szinte látatlanba is ki lehet találni, Nietzschét vagy Stirnert, vagy Marxot vagy Baudelaire-t. Költőink közül Komjáthy Jenőt vagy Vajda Jánost."

3

9 TÁRSADALMI NÉZETEIK Ruskin és Morris követőiként hittek a művészet megváltó hatalmában, a társadalmi és művészeti harc összekapcsolhatóságában, a „szép kultusza" által elért reformokban.

40 A tökéletességre törekvő emberek közösségéből álló társadalom-kép kimunkálása idején kapcsolatban álltak az etikai megalapozottságot fontosnak tartó szocialista mozgalom vezető egyéniségével, Szabó Ervinnel. Békássy Elemérné összejövetein találkozhattak Madzsar Józseffel, Babits Mihállyal és a művészetpártoló háziasszony fogadott lányával, a Gödöllőn is megforduló Duczynska Irma szobrásznővel.

4

1 A Népszava Nagy Sándor több művét is publikálta [Úr és paraszt), aki a szocialista költő, Csizmadia Sándor verseihez illusztrációkat készített. A század elején készült műveiben, Frantisek Kupkához, Théophíle Steinlenhez hasonlóan a pénz uralmát gúnyoló rajzokat készített. Marokszedók című (1903) bonyolult szimbolikájú festménye és Mammon vagy A pénz imádata című, valamint a Művészet ben megjelent, a művész pénzzel való megkísértését bemutató grafikája ehhez a témakörhöz kapcsolódik.

4

2 Körösfői-Kriesch - Pieter Breughel Vakok című festményének inspirációjára - A hét vak parabolája címen szokatlanul nagy méretű litográfiát szentelt a különböző foglalkozású, különböző társadalmi helyzetű emberek elvakult pénzimádatának. Tolsztoj társadalmi és művészeti tanainak hatása időben Ruskinét is megelőzte. Kultúrpesszimizmusa, a nagyközönség számára érthetetlen irányzatokat elvető művészetszemlélete megerősítette a gödöllőieket, hogy műveiket szemléltető oktatássá tegyék, ahogy a rajznak, illusztrációnak a magyar művészetben elsőként igazi rangot adó Zichy Mihály is tette. Társadalmi nézeteiket befolyásolta Tolsztojnak a társadalmi harcot elutasító „belső forradalom" elmélete, mely szerint „minden ember a maga részére az igazságot megismeri, vallja, és aszerint cselekszik".

4

3 Körösfői-Kriesch a társadalmi egyemlőtlenségek korrigálását etikai alapon, a szocializmus és katolicizmus összekapcsolásával látta megvalósíthatónak: „nem lehetséges, hogy az egyes ember boldog legyen, ha embertársai az ő rovására nem azok" - írta 1903-ban.

4

4 Az önfejlődésen alapuló filozófia híveiként, a társadalmi fejlődés zálogát is az egyén fejlesztésében látták. Az 1910-es években már teljesen elváltak a szocialista mozgalomtól. Nagy Sándor egy 1919-ben írt cikkében szembeállította Marx eszméit Ruskinéival, a lenini Oroszországot Tolsztoj és Dosztojevszkij Oroszországával.

4

5 A gödöllőiek a kortárs anarchista mozgalomhoz kapcsolódtak, mely a maival ellentétes értelemben, az erőszakmentességet hangoztatta. Batthyány Ervin, Migray József és Schmitt Jenő 1904-ben megjelent anarchizmusról írt könyvét illusztrálták. A forradalommal szemben a társadalmasított szeretetvallásban, az anarchiában hittek, amelyben mindenki a maga ura. „Művészi köztársaságuk" (Rózsa Miklós) is ezeken az elveken alapult. A fiatalabb generáció erőteljesebb eszközökkel fejezte ki társadalmi nézeteit, tiltakozását. 1906-ban a Courriéres és a Moloch című plakátjaival feltűnő Remsey Jenő 1919-ben vöröskatonaként is harcolt. Ő hívta Gödöllőre a politikai plakátokat rajzoló Dettár (Détári) Györgyöt. A MŰVÉSZ PRÓFÉTAI FELADATA, AZ ÖNISMERET TANA A gödöllőiek szoros kapcsolatban álltak Schmitt Jenő Henrikkel, a sokáig Németországban tevékenykedő filozófussal, aki fiatal korában Zomboron Juhász Árpáddal együtt jegyzősködött. Schmitt a romantika vallásos hevületű művészetszemléletének folytatójaként a művészt prófétai szerepűnek láttatta, a művészet célját mint a mindenséggel való kapcsolat átélését fogalmazta meg. Schmitt tanai a századelő magyar művészei közül Csontváry Kosztka Tivadarra is nagy hatást gyakoroltak, de „szó szerinti" követői a gödöllőiek voltak; Körösfői-Kriesch Aladár, aki a preraffaelitákról mint apostolokról beszélt Ruskinról írt könyvében, és Nagy Sándor, aki festőbarátait a Mester, hol lakol? című festményén Keresztelő Szent János követőiként, az „igazi kereszténység" keresőiként festette meg.

4

6 Az új vallásban mindenki a maga módján istenül, Krisztus és Tolsztoj az „önmagát megváltó ember", a tökéletesség példái. Ahogy a Rózsakeresztesek vezetője, Joseph Péladan megfogalmazta: a művész „pap", „a művészet, nagy misztérium".

4

7