Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
A preraffaeliták hatása kezdetben Ruskin és Morris társadalmi nézeteinek a követését jelentette, nem közvetlen stílushatást. 4 8 A Morris által elindított Arts and Crafts mozgalom eszméinek jelentkezése az 1890-es évek végétől érezhető, de hatásuk teljes szélességében Walter Crane 1900-as kiállítása után bontakozott ki, sőt a kalotaszegi medence „felfedezése" is részben Walter Crane nevéhez kapcsolható. Az angol mesterek inspirációja hullámszerűen jelentkezett, Körösfői-Krieschnél 1908-as angliai utazása után, Nagy Sándor az 1930-as években több preraffaelita angyalt festett, mint korábban. A prófétaság eszméje, az önistenülés vallása Nietzsche tanaihoz is kapcsolódott. Nagy Sándor 1905-ben, a hazai Nietzsche-kultusz csúcspontján jelentette meg Zarathustra című rézkarcát, melyen a napsugarakat isteni eksztázisban pengető, a hegyfokon, meztelenül álló emberalak az öntudatra ébredt, kiemelkedő ember szimbóluma.' 1 9 Komjáthyillusztrációi is részben a nietzschei tanok nyomát viselő lelki felszabadulás és kozmikus egység jegyében fogalmazódtak meg. A német filozófus Nagy Sándor-i interpretációja közel áll az Élet folyóirat köré gyűlt nietzscheánus filozófusokéhoz: „[...] A jövő, a szabad szellemű egységes ember, az egyénnek a nagy tömegen való győzelme, valamennyi egyéni tehetségnek a tömegnivellálással szemben való szabad kifejlődése [...] az életöröm győzelme, az emberi erők legnagyobb megtestesítése, s épp ezért a legmagasabb kultúra" - írta Diner-Dénes József. 5 0 Nagy Sándor Nietzsche-képe megegyezik a tolsztoji tanokért, Ruskinért, Komjáthyért a gödöllőiekhez hasonlóan lelkesedő Juhász Gyuláéval, aki letompította Nietzsche szélsőséges individualizmusának élét, például Nietzsche Übermensch kifejezését nem emberfeletti embernek vagy felsőbbrendű embernek, hanem „túlemberinek" fordította. 5 1 Nagy Sándor rézkarca sem a dionüszoszi ösztönöket dícsőítő filozófust, hanem a költő ismert toposzát használva, az igazságot hirdető, nagyra hivatott művészt jelenítette meg. GNOSZTIKUS ÉS TEOZÓFUS TANOK VONZÁSÁBAN „Ön bizonyosan ismeri a theosophia tanait. A kisugárzó fluidumok, aztán a gondolati alakok plastikai kialakításai teljesen a theosophia elmélete szerint vannak Önnél megrajzolva" - írta Schmitt Jenő 1901-ben Nagy Sándornak. 52 Schmitt Jenő a Holczer-féle kávéházba invitálta Nagy Sándort, miután a festő költeményt küldött a filozófus Állam nélkül című anarchista folyóirata számára. 5 3 Gondolati közösségükről tanúskodik az a Nagy Sándornénak írt levél is, amelyben Schmitt a gödöllőieket a „szent Gnosis kis közösségének" nevezte. 5 9 Schmitt filozófiája az önismeret ókori, sokratesi tanának a megújításán alapult. Hegel és Feuerbach nyomán kialakított nézeteit, a gnoszticizmus megismerése után, világvallássá akarta tágítani. 5 5 Nincs rá adat, hogy a gödöllőiek részt vettek volna Schmittnek az alföldi parasztok körében végzett térítő tevékenységében, a Justh Zsigmond által is támogatott nazarénus mozgalomban, de osztották tolsztojánus és anarchista eszméit. Schmitt a művészet célját az önismeretre nevelésben látta: „a művészet megsejteti az emberrel saját isteni voltát, végtelenségét [...]"- írta Művészet, etikai élet, szerelem című könyvében. 5 6 A fizikai világot „felületszerű, vonalszerű és pontszerű tüneményként", a teret a „szerves élet", az ember „formájaként" írta le. Nagy Sándor grafikáin, például Komjáthy Jenő verseihez készült illusztrációin az emberi figurát Schmitthez hasonlóan fogta fel: a test „tükre egy olyan sugárkörnek, amely a határtalanba világít". 5 7 Nagy Sándor Párizsban, említett krízise idején ismerkedett meg a teozófiával, s a H. R Blavatsky kiadásában megjelenő Le Lotus Bleu elnevezésű, zöld színű füzetekben megjelenő kiadványának lelkes olvasója lett. Párizsi visszaemlékezéseiben idézi Dzyan könyvét a világteremtésről, amely önismerethez, saját lelke felfedezéséhez vezette. 58 A teozófia, mely az avantgárd kiemelkedő mestereinek, Kandinszkijnak, Mondriannak, Kupkának a munkáira is hatott, a tisztán szellemi tartalmak, a szubjektív érzések kibontásának az útját nyitotta meg a gödöllői mesterek előtt. Moiret Ödön bécsi hagyatékában például számos vallásos és antropozófikus tartalmú szén- és pasztellrajz, valamint relíefvázlat maradt fenn. 5 9 Egy 1909-es többnyelvű katalógus szerint a teozófus festők számára kiállítást is szerveztek a teozófusok budapesti világkongresszusa alkalmából, ahol Nagy Sándor A boldogság országa című sorozatával szerepelt, szóban és képben dolgozva fel egy „lélek" történetét. A katalógus rajta kívül Körösfői-Kriesch Aladár, Nádler Róbert, Gy. Takács Béla, Frank Haymann, Sven Bengtsson, Francois Gos, Rudolf Adamek, Stanislas Stabrowsky, Hans Erlandsson, Jean Delville, Fidus (Hugo Höppener), Miss Lavlen Pullen nevét és egy-egy munkáját sorolja fel. Az önismeret tana, mint belső szemlélet, természet- és világlátás, Schmitt Jenővel és a kortárs teozófusokkal, így mindenekelőtt Rudolf Steinerrel és az általa létrehozott dornachi közösséggel is összekötötte őket. 6 0 Schmitt tanaival elsősorban Nagy Sándor művei mutatnak rokonságot, Kriesch vallásfelfogása hagyományosabb, közelebb állt a neokatolikus megújulási hullámhoz, amely többek közt Maurice Denis műveit is áthatotta. Az egyházi megbízatásra készített munkákban, majd a két világháború között festett freskóin Nagy Sándor is visszatért a katolikus vallás hagyományos szimbolikájához. 13
