Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)

PRÉKOPA ÁGNES: IPARMŰVÉSZET, ORNAMENTIKA, ORNAMENTALIZÁCIÓ

JEGYZETEK 1 Körösfői K. Aladár: Iparművészetünk jövőjéről. Magyar Iparművészet 1919. 47. 2 Kivitelezte Róth Miksa. Reprodukciója közölve: Magyar Iparművészet 1909. 10-11., 4-5. kép. A kupolamozaik monogrammal és 1906-os évszámmal jelzett gipszmodellje a Gödöllői Városi Múzeum tulajdonában, ltsz.: 97.1. 3 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1904.26-27. bőrpárnák, uo. 67.: iskolástáska (?) és doboz. Magyar Iparművészet 1905. 25.: kesztyűdoboz. 4 Mintalapok. Új folyam 1. (IX.) 1903. 21. lap. 5 iparművészeti Múzeum, Adattár. Ltsz.: KRTF1984. Részletesebben ld. Lichner Magdolna elemzését: Szecesszió. A 20. század hajnala. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Katalógus. Szerk. Szilágyi András, Horányi Éva. Budapest, 1996. Kat.Nr. 9.251. 6 Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 6968. Ld. Szecesszió..., Kat.Nr. 9.232. 7 Musée Granet, Aix-en-Provence. 8 „messziredörgő nagy Kronidészt külön ülve találta sokszakadéku Olümposznak legfőbb tetejében. Hát odaült elibé tüstént, megfogta a térdét balkézzel, s jobbkézzel az állát simogatta" HOMÉROSZ: ILIÁSZ. 1. 498-501., Devecseri Gábor fordítása 9 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1904. 99. 1

0 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1905.202. Ld. még: Prékopa Á.: Rippl-Rónai József iparművészeti tevékenysége. In; Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1998. március 12-szeptember 6. Katalógus. Szerk. Bernáth Mária, Nagy Ildikó. Budapest, 1998. 107. 1

1 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1904. 26. 1

2 Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939.14., 79. 1

3 Kriesch Margit: A gödöllői művésztelep. Közli Polónyi Péter Emlékezések a gödöllői művésztelepre című dokumentumgyűjteményében. In: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok. Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982. 79. 1

4 Nagy Sándortól egy példa: leányalakos fríz. Mintalapok. Új folyam 111. (XL), 1905.30. lap.; Undi Mariska: égetett és festett bársonyfríz az 1904. évi karácsonyi kiállításról: Magyar Iparművészet 1905. 46-47.; Juhász Árpád: Asszonyok viszik a lakodalmas kalácsot (díszítő fríz, tusrajz), és Posztó falidísz Magyar Iparművészet 1913. 37., és számos további, matyókat ábrázoló rajza. 1

5 A táska valószínűleg a Mintalapok révén terjesztett motívum sokféle alkalmazhatóságát példázza, egy műfaji tévedés sajátos kanonizációjaképpen. A táska reprodukálva: Magyar Iparművészet 1904. 27. 1

6 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1907.144. 1

7 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1907.143. 1

8 Mintalapok. Új folyam 1. (IX.), 1903. 1. lap. Kivitelezett egyik példánya: Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 70.93. Részletesebben ld.: Szecesszió... Kat.Nr. 9.33. 1

9 Mintalapok. Új folyam 1. (IX.), 1903, 20. lap. 2

0 Az előző jegyzetben idézett mintalapon. 2

1 Néhány szellemes példa: Mintalapok. Új folyam 111. (XI.) 1905. 24. lap, szamaras, kutyás motívum. Uo. 38. lap, madaras, szürke marhás motívum. Ez utóbbi egyébként sajátos módon kibontva önálló díszítménnyé válik az 1910-es karácsonyi vásáron bemutatott gobelin négyökrös szekerén (reprodukálva: Magyar Iparművészet 1911.15.). 2

2 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1910. 308., 365a. kép. (Itt a legsúlyosabb tévedés egyébként az alulnézetben, rövidülésben ábrázolt imádkozó női [esetleg angyal-]arc medaillonszerű kivágása és ornamensként való alkalmazása. Ez olyan motívum, amellyel Nagy Sándor - az elkötelezett művészet tévedéseinek terén - messze megelőzte korát.) 2

3 Reprodukálva: Magyar Iparművészet 1910. 305., 360. kép. 2

4 Nagy Sándorra és Körösfőire utalva: Lyka Károly: Szimbolikus rajzok. Művészet 1905,10. 2

5 Díszítő Művészet 1914. 1. évf. 2. sz. 11. Kiegészítésül meg kell említeni, hogy az ornamens szó magyar megfelelőjeként a 20. század elején megpróbálták meghonosítani a mütyürke terminus technicust: „A magyar népművészet, háziipar és iparművészet díszítőelemeit (ornament) népies megjelöléssel »mütyürkének« szokás nevezni. A mütyürke tehát olyan formákból és színekből alakított cifraság, amely tetszetősség és a művészi hatás kedvéért felöltözteti a szerkezetek ridegségét és az anyagok nyerseségét." Czakó Elemér-Györgyi Kálmán: A magyaros ízlés. Budapest, é. n. 9. 2

6 Valószínűleg ilyen lehetett a Verneuil-től igen éles kritikát kapott szőnyege is: „Mais le tapis qui couvre le sol est peu harmonieux! Combién les dessins qui le composent sont confus et de colorations heurtées et crues! M.Kriescha (sic!) qui l'a composé a. je crois. fait une erreur assez lourde." (Verneuíl, M.-P.; L'Exposition d'Art décoratif moderne á Turin: Art & Décoration. Novembre 1902. 6e année No 11.104. 2

7 A teljes sorozat a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum gyűjteményében található. 2

8 KA: Az ornamentum tanításáról. Magyar Iparművészet 1916.326. 2

9 Undi Mariska a Népszálló kifestéséről: Művészi fejlődésem - tanulságaim. Magyar Iparművészet 1912. 59. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a Magyar Iparművészetnek ebben a számában Undi Mariska művészetét méltatva Elek Artúr ír hosszan arról, hogyan stilizálja, alakítja a művésznő az egyes motívumokat, hosszan elidőzve az ornamentum kialakulásának folyamatánál. (Elek Artúr: Undi Mariska művészete. Magyar Iparművészet 1912. 42.) 3

0 Körösfői K. Aladár: Egy kis visszapillantás. Magyar Iparművészet 1914. 463. 3

1 Jn 5, 2-4.: Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy fürdő, melynek héberül Beteszda volt a neve. Öt oszlopcsarnoka volt, nagyon sok beteg feküdt bennük: vakok, sánták, bénák, várva, hogy a víz megmozduljon. Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és felkavarta a vizet. Aki felkavarása után először lépett a vízbe, az meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett is. "Gellér Katalin: A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon. Miskolc, 1997. 142. Kat. 47.2. 3

3 Magyar Iparművészet 1909, a tartalomjegyzék utáni első melléklet. 3

4 Hasonlóan néhány vonallal stilizáltán rajzolja meg Nagy Sándor is kettőjük portréját az 1909-es Nemzeti Szalon-beli kiállítás katalóguscímlapján. 3

5 Magyar Iparművészet 1909, a tartalomjegyzék utáni második melléklet.