Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
SÁFRÁNY ZSUZSA: »A MATYÓVISELET DEKORATÍV SZÉPSÉGÉRŐL« JUHÁSZ ÁRPÁD RAJZAI ÉS FESTMÉNYEI A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - G. SZABÓ ZOLTÁN: EGY TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZI PÁLYA KÉRDŐJELEI
kongresszusokon és a római értekezleten a magyar delegációk vezetőjeként szerepelt. A Magyar Történeti Múzeum főigazgatójaként több kiállítás rendezése mellett, átszervezte a vezetése alatt álló múzeum gyűjteményeinek felállítását, és újraszervezte a múzeum tisztviselőinek tudományos munkásságát. Ezalatt 1937-ben meghívásra előadásokat tartott Milánóban, Genfben és Rómában, valamint részt vett az Isztambulban rendezett török történelmi kongresszuson. Életének második szakaszát a 11. világháború törte meg, amikor 1944-ben lemondatták intézményvezetői beosztásáról. 3. Az életút utolsó időszakáról eddig nagyon keveset tudtunk (1945-1951). Az elemzés szempontjából egy rendkívül fontos időszakról van szó, hiszen a történelem adta, igen kellemetlen megpróbáltatások nem teremtettek kedvező feltételeket az elmélyült kutatómunkához. Ennek az időszaknak a legfontosabb tudománytörténeti kérdése, hogy a Magyar Viselettörténet című monumentális monográfia kézirata hova került, egyáltalán létezett-e ilyen kézirat? Zichy korábbi tudományos munkáiban már többször foglalkozott viselettörténeti kérdésekkel, így a Petrovics Elek Emlékkönyvben publikált, A Képes Krónika miniatűrjei viselettörténeti szempontból (1934) című tanulmánya és a német nyelven is megjelent Lórántfy Zsuzsanna állítólagos arcképe (1942/ című cikke - már kiváló kiindulópontja a 18. századi női viselet elemzésének - előtanulmányai, fejezetei lehettek volna egy nagyobb monográfiának. Tudjuk azt is, hogy a 24 kötetes, az 1930-as évek végén megjelenő Új Idők Lexikonénak „viselettel" foglalkozó címszavait jórészt ó írta. 1 1 Bécsben élő lánya állítása szerint a monográfia négy példányban elkészült. Mi is úgy véljük, mivel találtunk olyan levél, illetve kézírásos részleteket, ami a meglévő kézirat tényét bizonyítják. Az egyik fontos bizonyíték egy, a Vallás- és Közoktatási miniszternek 1946. december 28-án írt levél, amiben a következőket olvashatjuk: „[...] Munkámat, első tervem szerint úgy akartam beosztani, hogy önálló tanulmányok alakjában dolgozom fel a magyar viselettörténet egyes korszakait. Ezek közül elsőnek a XVI. századét akartam megírni, mert ennek elejétől fogva vannak már kétségtelen bizonyítékaink, egy az idegen divatoktól független nemzeti viselet létezéséről. Mikor ennek anyagát már összegyűjtöttem. Rendeztem és megírásához is hozzáláttam, akkor jutottam arra a meggyőződésre, hogy kitűzött célomat csak úgy érhetem el, ha a viselettörténetünket a honfoglalás korától kezdve folyamatosan fogom előadni. A honfoglalók viseletéről alig van egykorú, közvetlen adatunk. Ezért arról csak úgy alkothatunk a valóságot Kalotaszegi férfiing megközelítő képet, ha annak a kultúrkörnek viseletét ismertetjük, amelyhez a magyarság tartozott. Ez szerintem, a lovas-íjas népek köre volt és így, végül ezt vettem munkám kiindulópontjául. Elhatározásom kivitelét megkönynyítette az, hogy az 1942/43.-i első félévben, a lovas-íjasok viseletéről tartottam egyetemi előadásaimat, és hogy azokhoz készült jegyzeteim részben megmaradtak. (Sajnos ezek a jegyzetek már az abai hagyatékban nem voltak fellelhetőek.) Munkámból eddig, kisebb pótlásoktól eltekintve, teljesen készen áll: annak - főként módszertani kérdésekkel foglalkozó - bevezetése, és a lovas-íjasokról szóló fejezetnek első, a szkítáktól az ujgurokig tartó időszakot tárgyaló része. Ezek szövege 74 gépelt negyedrét-íves oldalt tesz ki, amihez még 122, részben terjedelmes jegyzet tartozik. A fejezet 2. Része a bolgár törökök és a honfoglalók viseletéről szóló rész. is annyira készen áll, hogy már csak kisebb - munkatervem változása folytán szükségessé vált - átdolgozásra szorul. így remélem, hogy azt a jövő év elején befejezhetem. Az ezután következő - Sz. Istvántól II. Ulászlóig terjedő fejezet, az adatok fogyatékossága folytán nem lesz nagyon terjedelmes, és remélem, hogy azt a jövő év első felében be fogom fejezni. Ezután fogok az adatokban bővelkedő XV1-X1X. századok viseletére áttérhetni, amelyekből eddig csak a XVI. anyagát tudtam összegyűjteni. [...]" A levélből egyértelműen kitűnik, hogy a tervezett monográfia akkor már igen előrehaladott állapotban volt, hiszen mintegy 200 gépelt oldal mellett kéziratban már szinte készen volt a 17. századig. A monográfia tartalomjegyzékén azért érdemes egy kicsit elidőznünk: - Módszertani bevezető - A lovas-íjas népek viseletének sajátosságai - A bolgár-török népek viselete - A honfoglaló magyarság viselete - A magyarság viselete 1. (Szent) István -11. Ulászló királyaink uralkodásainak időszakában 157
