Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
a cultura finomultabb, tisztább törekvéseinek forgatagától távolabb állunk, - ahová csak ritkábban jut el egy-egy éltető szellő vagy elhaló csatakiállítás hangja, - hiszen magunk zárkózunk el gondosan, nemzeti charakterünk sértetlen megőrzésének örve alatt, az ilyen kívülről jövő, elementáris betörtések elől - csak félig értjük meg a szavak igazi jelentőségét." Mégis elsősorban William Morris tevékenységét, a preraffaeliták romantikus-historizmusát tekintette példaképnek, amikor a szecesszió lényegét a következőképpen fogalmazta meg: „a hagyományos rossztól való elszakadást akarja jelenteni és nem a hagyományos jótól". 1'' A preraffaeliták „hirdették a traditio fennállását! És ha mégis mást, elütőt újat alkottak, az egyszerűen csak azt bizonyítja, hogy művészek voltak; művészek, kik saját koruk keretében, saját koruk eszményeitől hajtva, az ő legsajátabb énüknek adtak kifejezést." 1 5 Mi volt az a „jó hagyomány", amit vállaltak? A görög-római művészet, Dante, Botticelli és a középkori elemeket őrző népművészet voltak Kriesch Aladár fároszai. 1 6 Az utolsó romantikusok közé tartozott, aki a művészetet vallásként értelmezte, s dekoratív köntösben folytatta a historizáló elődök szabad történelmi időutazását. Nagy Sándor a pozitivizmus utáni korszak jellegzetes képviselőjeként a természet, a természetes ember kultuszát tekintette alapnak, mégis szimbolikus fantáziarajzaival lépte át az önmagára erőltetett határokat. Más oldalról céljuk az élet egészét átható megújulás, az „Egészélet szigetének" (Nagy Sándor) a keresése volt: „Teremtsük meg a vágyak rendjét. Teremtsünk egy EGÉSZ organizmust" - írta szinte avantgárd dikcióval Nagy Sándor. 1 7 Ehhez elsőként felhasználták a kor egész szellemi arzenálját, Ruskin mellett Tolsztoj, a gnosztikus Schmitt Jenő Henrik, a teozófia és Nietzsche tanait. A gödöllőiek mélyen átélték a francia vagy német stílusfejlődési minta számtalan fokát szinte egyszerre befogadó nemzedék fő dilemmáját, az új befogadásának és a nemzeti identitás megőrzésének problémáját. Lyka Károllyal értettek egyet, aki a Szecessziós stílus-magyar stílus című polemikus cikkében a szecessziós modernséget és a nemzeti jelleget korrelativ fogalomként használta. 1 8 Az elődökhöz hasonlóan a tradícióban és a népművészetben keresték a magyarító forrást, de már nem követték a historizmusban kialakult módszert, nem akarták a népművészeti motívumokat külsődleges díszítőelemként, rátétként használni, hanem az érzés, az átélés intenzitásával a népművészet „szellemét" követve szerettek volna alkotni. „Minden művészeti áramlat a népek szerint differenciálódik" - írta Lyka Károly említett cikkében, s vallották a gödöllőiek is. 1 9 Mozgalmukat a nagy centrumoktól távoli, politikailag elnyomott népek helyi sajátosságokat, hagyományos történeti témákat és népművészeti motívumokat fokozottan beépítő regionális mozgalmaihoz kapcsolhatjuk. Nagysándor: In memóriám Körösfői-Kriesch Aladár, 1922 Igazi megmérettetésük is például az orosz, lengyel, cseh és ír regionális mozgalmakkal való szembesítéssel, tradíció és újítás maguk elé állított kettős mércéjével történhet. Hasonló célokkal alakult például a németországi Worpswede vagy az oroszországi abrancevói művésztelep is. Szecessziójukra a mozgalom eredendő Janus-arcúsága erősen rányomta a bélyegét, a romantikából átszármazott elemek művészetükben nagy szerepet játszottak. Jóllehet igazolásért írásaikban a preraffaelitákhoz fordultak, műveikben többször a Szoldatics Ferenc közvetítésével megismert „német rafaeliták" (Nagy Sándor), a nazarénusok példájából merítettek. Mestereik közül elsősorban Székely Bertalan művészetében és a preraffaeliták harmadik nemzedékének romantikus-historizmusában találták meg a követésre méltó tradíciót. Szimbolikusnak tekinthető, hogy a gödöllői telep két vezető egyénisége, Körösfői-Kriesch 7
