Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
minőségűek voltak, mert zsombékos náddal kevert szénát teremtek. Esős időben az erdő fái közt is kaszáltak, ilyenkor itt 30 szekér szénát is vághattak. Egy egész telkes gazdának kb. 12 szekér szénája lett egy évben. A kaszálás végeztével a területeket legelőként hasznosították tovább. 8 2 A földművelésnél jelentősebb volt az állattartás. Elsősorban szarvasmarhát és juhot tartottak. Munkákra elsősorban az ökröt használták. Lovat csak nyomtatás, szárazmalom és néha élőfogat céljára tartottak. Az 1 720-as években egy egésztelkes jobbágy átlagban A-10 ökröt tartott. Ezek az állatok a sószállításban is tevékenyen részt vettek, valamint a termények Pestre szállításával hajtottak hasznot a parasztoknak. 8 3 Bár az uradalomban a juhok tartása gyakran sértette a parasztok állattartását, mert a juhok gyakran legelték le a (üvet a marhák elől. Ilyen eset történt 1799-ben, mikor Gödöllő píinaszt nyújtott be a hatóságok leié, mert az uradalom az ő legelőikre hajtotta ki a jószágait. Általánosan elterjedt volt a sertéstartás, mert nem volt adóköteles jószág. Gödöllőn az 1770-es években még bakonyi sertések tenyésztek. 8" 4 Az állatok makkoltatása a földesúr engedélyével történt, hiszen az erdő a birtokosé volt. Már az 1640-es évekből van adat a gödöllői erdőkben a sertések makkoltatására. Az erdő elegendő makkot adott ahhoz, hogy 1728-ban a gödöllőiek 150 disznóját eltartsa. A 150 disznó után a löldesúr nem kért pénzt, ezen a létszámon felül falkánként 5 garast kellett fizetni. Városunkban a homokos talaj miatt a legelők elég rossz minőségűek voltak. Gazdag legelő egyedül az Ur rétjén volt, a Rákos patak egyik forrásának közelében. 8 5 Ez a legelő a lakóterülethez is közel esett. A legelőkön nyáron kb. 300 szarvasmarhát és lovat, valamint 300 juhot tudtak tartani. A juhok gyapjából némi jövedelme is származott a jobbtigyoknak. A juhokat többnyire az Úrréti területen legeltették. Az erdőkben gallyat, rőzsét gyűjthettek tüzelőnek. Épületfát az uradalom jelölt ki a jobbágyoknak. Az erdőből a fa és a makkoltatás e=r!- 82 Borossy, 1997. 1 183. p. és Nóvák. 2005. 219. p. 83 Wellmann, 1933. 66. p., 86. p. 84 Horváth, 1941. 51. p. 85 Horváth, 1941. 3. p.
