G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG - 4. sz. melléklet Sík Sándor: Megyeri Hitvallás
Halál, halál! - Ezek itt alszanak! Meddig virrasztói ifjú álmukon? Hisz véreik, az édes véreik (Tegnap még ifjú-épek, mint ma ők!) Ott ránganak a Sátán ütemén! Odakerülnek ők is! Ha ma nem Holnap talán, vagy esztendő-ilyenkor: Mind ott kering a hullatánc-füzérben, Es onnan nevet téged és Megyert, S az ezer-sátor gyerek-mítoszát! Bolond! Bolond! Poéta! Mire jó? Másfelé nézel? Keletre, nyugatra? Alföld! Dunántúl! Alszik. Minden alszik! Es álmaik, merész nagy álmaik Meddig repesnek? Egyiké: a szomszéd Kövér telkéig, falu végéig; A másiké: hogy eztán tíz garast Kaparhasson kilenc helyett; A harmadik: hogy egy collal magasabb Székbe ülhessen, mint a többiek. Álom, álom! Ki hallja itt A Kárpátok sikongató szelét? Kinek fáj itt, ami téged gyötör? Ki sejti itt Megyernek álmait? Alföld? Dunántúl? Alszik. Vagy halott? S az Isten föltámaszt-e oly halottat, Aki jól érzi a sírban magát? Megyer? Ezeknek? Bolond! Mire jó? Te még tovább tekintel? Nyugaton, Északon, Délen hordozod szemed? Az Emberiségnek ültetsz új palántát? Főnixet vársz, újjá-kelő világot? Hát nem látod az üstököst az égen, Száz üstököst, vérfarkas hírnököt? Nem érzed-e, hogy az emberiség Mély szívében valami meghasadt?
