G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
59 Kerny Terézia „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA" A katolikus magyar nép Szűz Mária iránt érzett bensőséges hite mélyen áthatotta mindennapjait. Megmutatkozott ünnepneveiben (Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sarlós, Nagyboldogasszony, Kisasszony), a közjogi hitelességet garantáló eszközein (pénzek, pecsétek, zászlók), irodalmában, képzőművészeti alkotásain. Ennek az erős tiszteletnek a gyökerei I. (Szent) István királyig vezethetők vissza. Fő ösztönzője a karoling mintákra támaszkodó, X-XI. századi Európa monasztikus szerzetesrendjeinek megújulása volt. A király az országos törvénynapokat augusztus 15-én, Mária halálának ünnepén tartotta Székesfehérvárott. Országát örököse, (Szent) Imre herceg halála után, a fiát ugyancsak elvesztő Szűz Mária oltalmába ajánlotta, kérve annak mindenkori pártfogását. 1 Ettől kezdve Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya {Magna Domina Hungarorum, Patrona Hungáriáé), a Magyar Királyság pedig Mária országa (Regnum Marianum) lett. Az eszme az elkövetkező évszázadokban fontos szerepet töltött be mind a nemzeti azonosságtudat, mind a politikailag motivált Mária-kultusz, mind az egyházi irodalom és az ikonográfia alakulásában. 2 1 Szent István király nagyobb legendája. Kiadása: Legenda S. Stephani regis maior et minor, atque legenda Hartvico episcopo conscripta. Praefata est, testum recensuit annotationibus instruxit EMMA BARTONIEK. In: Scriptores rerum Hungaricarutn tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. II. Edendo poeri praefuit EMERICUS SZENTPÉTERY . Budapestini, 1938. 377-392. 2 A téma hatalmas irodalmából néhány fontosabb mű, melyekben további bőséges hivatkozások találhatók még: Beatissima Virgo Maria Mater Dei, quo Regina et Patrona Hungarorum historico-pragmatice-adumbravit A. FLORIANUS BALOGH de Nemcsicz parochus Kocskóczensis. Agriae, 1872; KERESZTES ALBIN: Szűz Mária tisztelet Magyarországon Szent István haláláig. In: Jubileumi Emlékkönyv. Kiadja a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Budapest, 1935. 174-184; BALOGH ALBIN: A Boldogságos Szűz tisztelete a magyar föld ősi hagyománya. In: A Katolikus Népszövetség Naptára 1948-ra. Kiadja a Katolikus Népszövetség Központja. Budapest, 1948. 47-49; MAISAI MÓR: Boldogasszony Anyánk. Szűz Mária tisztelete Magyarországon Szent István királytól napjainkig. Budapest, 1970; BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. 1-11. Budapest, 1977; SZILÁRDFY ZOLTÁN: Szent István király fölajánlásának attribútumai. Művészettörténeti Értesítő XLVIII. (1999) 71-85. (Újabb kiadása: SZILÁRDFY ZOLTÁN: Ikonográfia - kultusztörténet. Képes tanulmányok. Szerkesztette BORÚS JUDIT. Budapest, 2003. 235245.); LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR: Magyarok Nagyasszonya ábrázolása és népi kultusza a Palócföldön (palócföldoi áttekintés). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000) 105-142; SZILÁRDFY ZOLTÁN: Sajátos típusok a magyar szentek barokk kori ikonográfiájában. In: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. [A Keresztény Múzeumban 2000. június 17 - október 1 között rendezett kiállítás katalógusa.] Szerkesztette CSÉFALVAY PÁL, KONTSEK ILDIKÓ. Esztergom, 2000. 66-70; TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA: Magyarország - Mária országa. Egy történelmi toposz a XVIII. századi egyházi irodalomban. Irodalomtörténeti Közlemények 104. (2000) 573-602; Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete >»
