G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
60 Az országfelajánlást utóbb több király (I. [Szent] László, I. Lajos, I. Lipót) megújította. A tisztelet a liturgikus irodalomban és a képzőművészetben egyaránt megnyilvánult. Jelen tanulmányban ennek az ezeréves tiszteletnek a főbb ikonográfiái csomópontjait szeretném fölvázolni. Az Árpád-házi uralkodók Szűz Mária tisztelete A Magyarok Nagyasszonya tisztelet ma ismert legkorábbi képzőművészeti emléke az esztergomi Szent Adalbert székesegyház III. Béla király (1172-1196) korából származó, vörös és fehér márvány inkrusztációs technikával készült nyugati díszkapuja, a Porta Speciosa. 3 A regnum-sacerdotium kettősségét hangsúlyozó timpanon központi témája Szent István király orezágfdajá^M^ ^^ ^ ^ ^ dozható házioltár. 4 Az Árpádok ' ' ^jÁStsT családi kincstárából származó meditativ áhítatra szánt klasszi- Máriabesnyői képeslap, Szentirmai rajza. XX. század eleje kus ikon kompozíciója egyetlen >» Magyarországon és Közép-Európában. Szerk. BARNA GÁBOR. Szeged, 2001. (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 7.); SZILÁRDFY, ZOLTÁN: Eigenständige Typen in der barocken Ikonographie ungarischen Heilige. Für die deutsche Ausgabe bearbeitet HARMATH, ANIKÓ. Esztergom, 2001. 20-23; Patrona Hungáriáé. (A Csornai Múzeum Millenniumi kiállításának [2001. augusztus 10. - 2002. április 30.] katalógusa) Szerkesztette SZALONTAY JUDIT. Csorna, 2002; SZILÁRDFY ZOLTÁN: Sajátos típusok a magyar szentek barokk ikonográfiájában. In; „Hol vagy István király?" A Szent István-hagyomány évszázadai. Szerkesztette BENE SÁNDOR. Budapest, 2006. 201-213. 3 MAROSI ERNŐ: AZ esztergomi Porta speciosa ikonográfiájához. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorból. Szerkesztette SZÉKELY GYÖRGY. Budapest, 1984. 341-356. (Memoria Saeculorum Hungáriáé); TAKÁCS IMRE: Porta patet vitae. In: Kezdés és újrakezdés. Szerkesztette BEKE MARGIT. Budapest, 1993. 53-60. (Strigonium Antiquum 2.); MAROSI ERNŐ: AZ esztergomi Porta Speciosa. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerkesztette HEGEDŰS ANDRÁS, BÁRDOS ISTVÁN. Esztergom, 2000. 155-163. (Strigonium Antiquum 4); MAROSI ERNŐ: Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról. In: Lux Pannoniae: Esztergom. Szerkesztette HORVÁTH ISTVÁN. Esztergom, 2001 [2002] 47-56. 4 Velence, 1253-1290. Hársfa, arany, ezüst, pergamen, hegyikristály, igazgyöngy, tempera. Teljes méret: 440 x 380 mm; a párosával megörökített szentek méretei: 36 x 66 mm, Bern, Bernisches Historisches Museum. Ltsz.: 301
