G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

18 mind a rendet ért sorozatos retorziókat. A gazdagon fölszerelt könyvtárról már Rómer Flóris is megemlékezett Bakony [...] című művében, aki azonban nem a könyvészeti ritkaságokra (például Sebastian Hunter: Cosmografia), térképekre, távol-keleti missziós emlékekre volt elsősorban figyelmes, hiszen ilyeneket láthatott a jóval gazdagabb pannonhalmi könyvtárban is, hanem arra a négy rézlemezre, amelyek egy törökellenes tematikájú, I. Lipótot is megörökítő jogi vonatkozású tézislap nyomódúcai voltak. Sajnos már Rómer ottjártakor sem lehetett hiánytalanul összerakni a darabokat.'

4 Kripta Egyetlen rendnél sem találkozunk olyan megkülönböztetett ereklyetisztelettel, mint a kapucinusoknál. Ez magyarázza a szerzetes testvérek földi maradványait övező különleges kultuszukat is. A végtisztesség kizárólag náluk megfigyelhető, a jelen kor számára elborzasztó, morbid formája és szokása részben szegénységi fogadalmukkal, részben a XVII-XVIII. századi ereklyekultusszal (katakombaszent-tisztelet), részben pedig a kriptáikban uralkodó különleges klimatikus hatásokkal magyarázható, amely kedvezett a holttestek mumifikálódásának. Az élők sorából eltávozott rendtagot szerzetesi ruhájában helyezték el a kolostor kriptájában végső nyughelyére. A koporsós temetkezésre a helyhiány miatt nem volt lehetőség. A halottat lepelbe burkolva lefektették, vagy fölállították. Idővel, hogy újabb teret nyerjenek, a szerzetesek földi maradványait összegyűjtötték, s ugyanott helyezték el, immár összeömlesztve. Gyakori jelenség volt az is, hogy „újrahasznosították" a csontokat jobbára kriptájuk díszítéséhez, mintegy a stukkót, falfestést helyettesítve. A kapucinusok kriptái, például Kudova Czermna-ban, Palermóban, Rómában, Brünnben, már a XVIII. századtól „turista" látványosságnak számítottak, amelyeket a zarándokok, látogatók rendre beiktattak a kötelező úti programjaikba. Rajzok, metszetek is készültek a helyszínen. A palermói kapucinus kolostor kriptáját nyolcezer mumifikálódott holtteste miatt volt érdemes fölkeresni, a Kudova Czermna-i koponyakápolnát a falait és mennyezetét beborító koponya és lábszár „berakás" hátborzongató élménye miatt. Történelmi nevezetesség a bécsi kapucinus templom kriptája is, ahová a Habsburg-család tagjait temetik a mai napig. A templom sírboltját II. Mátyás (1608-1619) és neje, Tiroli Anna Erzherzogin Anna von Österreich-Tirol, 1585-1618) választotta ki végső nyughelyül. Előzőleg azonban - a család ősi, feltehetőleg Spanyolországból származó hagyománya szerint - kivágták a szívüket, s azok a bécsi Augustinerkirche úgynevezett „szívkamrájába" kerültek. A magyarországi kapucinusok temetkezéseire e föntebbi, már saját korukban is 14 RÓMER FLÓRIS: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 39, 40, 42, 45, 50. (Hasonmás kiadás: Budapest, 1990)