G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
19 túlzónak mondható szokások nem voltak jellemzőek. Valószínűleg a klíma sem kedvezett ennek. Csupán néhány fából faragott koponya, feszület és gyertyatartó utal a kriptában egykor zajlott halotti gyászszertartásokra. (Mór) Katakombaszent tiszteletre utal Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér főherceg 1776-os ajándéka, akik Szent Krisztina és Szent Augusztin testereklyéjét adományozták a mosonmagyaróvári templomnak, ám a becses maradványokat nem a kriptában, hanem a templom hajójában helyezték el közszemlére. 1 5 Gyógyszertár Egy vagy két szobából (laboratórium, patika) állt. Berendezésük, fölszerelésük elpusztult. Rendkívül hasznos funkciót láttak el, hiszen a járványoktól, különösen a pestistől gyakorta megtizedelt lakosság ellátására gyakorlatilag nem létezett semmiféle egészségügyi szolgáltatás. A gyógyszerek előállításához szükséges alapanyagokat a kolostorkertekben termesztett gyógynövényekből („kapucinus rózsa", „kapucinus szakáll" [katángkóró], „kapucinus virág") állították elő, bizonyos hatásosnak bizonyult szereket importáltak is („Félix-olaj" Rómából) és a környék ásványaiból, kőzeteiből is nyerhettek gyógyhatású készítményeket, porokat (közéjük tartozott az ánizst is tartalmazó úgynevezett kapucinus por, amely a fejtetvek ellen volt használatos) és egyéb hatóanyagokat. Létezett patika Mórott, Máriabesnyőn és Tata-Tóvárosban is. A jelentősebb magyarországi kapucinus kolostorok adattára Bazin (1674) 1674-ben kapott engedélyt az alapításra a rend I. Lipóttól. A kapucinusok előbb a település plébániatemplomát használták, majd Szelepcsényi György esztergomi érsek, Hedly Mátyás báró és a gróf Pálffy Tamás, illetve családja bőkezűségéből 1718—1721 ig fölépült a Szentháromság tiszteletére szentelt templomot, 1726-ban pedig a kolostort. Főoltára 1739-ből származik.' 6 15 Említve: WEISZ JÁNOS: A mosonmagyaróvári „sóház", volt kapucinus templom története. Kézirat. (Várgesztes); KNAPP ÉVA - TÜSKÉS GÁBOR: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakombaszent ereklyék. In: Devóció és dekoráció. 16. és XIX. századi kolostormunkák Magyarországon. Szerkesztette LENGYEL LÁSZLÓ. Eger, 1987. 27, 34-35. (Studia Agriensia 7.) 16 BOTEK, ANDREAS: Kapucínsky kostol Najvätejsej v Pezinku. Pamiaky a Múzea, évfolyam nélkül (49.| (2001/2.) 13-18; JANA ORSULOVÁ: Rodové erby v kostole kapucínov Pezinku. Pamiaky a Múzea, évfolyam nélkül [49.] (2001/2.) 19-21.
