Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS
36 "7 3. GH, 1934. 10.28., 11. 18.; 1937.03.02. 4. A pótadó tekintetében Gödöllő volt „a legelőnyösebb helyzetben". Rákoscsaba, Csömör, Kerepes, Rákosliget, Sasad, Vácszentlászló 54-65 %-os, a járás többi helységei 70, 80, sőt 100 %-os pótadót fizettek. (GH, 1934.03.04.) 5. GH, 1943.03.07. 6. A GH informált a háborús gazdaság megannyi országos és helyi eseményéről, illetve jellemzőjéről: a hadikölcsönökről (1941. 03. 23.), a közellátás (a készletezés, az árurejtegetés- és elkobzás, a beszolgáltatás, az áruforgalom, az árak, a piac, az ipari nyersanyagok termelése stb.) alakulásáról (1938. 08. 20.; 1940. 10. 20., 11.17.; 1941.05.02., 05.08., 05.18., 07.06.; 1942.09.13., 09.20., 11.01., 11. 08.; 1943.01.31., 05.01., 07.25.; 1944.02. 20., 05.07., 05. 14., 05. 28.), a fejadagutalványokról (1940. 10. 06.; 1941. 08,31.; 1944.04. 30.), a hivatalok és a gazdaság kapcsolatairól (1942.06. 14.; 1943.05.01., 07. 25.), csakúgy, mint a Hangyaszövetkezet ügyeiről (1944.08. 20.), a szövetséges repülők okozta légiriadókról (1943. 03. 19.; 1944.02. 23.), vagy éppen az elhurcolt gödöllői zsidók gazdátlan állatainak (kutyák és macskák) kóborlásáról stb. (1944. 06. 28.) 7. A (helyi) kereskedelemre vonatkozóan (is) forrásként használtuk az Adalékok Gödöllő iparának és kereskedelmének történetéhez az 1930-as 1940-es évekből. 1980. évi pályázat. Gödöllői Városi Múzeum (GVM) Pécsy L. 089.481 jelzetű, s a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara éves jelentései 1897-1940. című ismertetőket. Bp. 1941. Használtuk továbbá a M. Kir. Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miniszter megbízásából a „Kereskedelmi Szakkönyvtár" által megjelentetett „Jogi tájékoztató a kereskedők és a kereskedelemben alkalmazottak részére" (Bp. 1941. 150 p.) c. kiadványt, amely 347 olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek a legközvetlenebbül érintették a „címzetteket". Értékes adatokra, valamint a korszak gazdaság- és kereskedelempolitikájának sajátos interpretálására leltünk a „Baross Szövetség" („kereskedő, iparos és rokonszakmák egyesülete") által jegyzett politikai és közgazdasági hetilap 1919. 01.01 - 1940.12. 20 közötti számaiban. Haszonnal forgattuk a „Hangya Központ" éves közgyűléséről szóló tudósításokat (az 1929 és 1942 közötti évekről), továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának - már sokszor leírt - jelentéseit, valamint a „Kereskedők számlálólapja" c. statisztikai felmérést, amelyet Bp. Székesfőváros Tanácsa 157.180/1927. -1. sz. határozatával rendelt el. 8. Gödöllő nagyközség képviselő-testülete 63 fős, a községi esküdteké pedig 12 fős volt. Az elöljáróság 11 tagja (községi bíró, törvénybíró, pénztárnok, közgyám, főjegyző, adóügyi jegyző, pénztárellenőrző és közigazgatási jegyző, két orvos, egy állatorvos) hivatalból, 20 tagja választással, 21 tagja pedig virilis jogon foglalt helyet a testületben. A munkát négy irodatiszt, hat díjnok, hat rendbiztos, egy hivatalszolga, egy házmester és egy dobos segítették. Az egyes hivatali „státuszok" mibenlétéről ld. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. sz-tól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1975.; Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa, 1842. (Mindezeket idézi Dr. Gelencsér József: Községi bíróválasztás 1848 előtt c. tanulmányában. Jegyző és Közigazgatás, 2006. júl. - aug. 25-26 p.) - 1940 nyarán Endre László már azt panaszolja, hogy „az érettségizett fiatalság nem keresi a jegyzői pályát". (GH, 1940.08.08.) - A Gödöllő és Vidéke Ipartestület (GV It.) adminisztrációjáról ld. Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 169. p. 9. A gödöllői pénzintézetekre vonatkozóan ld. GH, 1937.02. 28., 06. 30. 10. Réti (Lantos) László: Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között.. A kisipar. Gödöllő, 2006.31 p. Különnyomat. - Kovács Lajos: A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. Bp. 1938. 58-77. p. (A szerző Kovács Lajos államtitkár, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalának elnöke. Az 1920. évi és az 1930. évi népszámlálások adatait használja R.L.) - Ránki György: A magyarországi zsidóság foglalkoztatási szerkezete a két világháború között. Történelmi Szemle, 30. évf. 1987-88. 3. füzet 256-266. p. (OSZK MA 1432. jelzeten) című közleményét emeljük ki. A népszámlálások adataival együtt magas értékű információkat tartalmaz a Statisztikai Időszaki
