Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

37 Közlemények 44. Köt. Statisztikai adatgyűjtemény 1938-1960. Bp. 1961. KSH 26-27. p. - A GH megkülönböztetett figyelemmel kísérte, kommentálta, egyetértően, sőt hangulatkeltőén magyarázta a korabeli politika egyik központi témájává tett „zsidókérdést". GH 1938. 01.30, 10.08; 1939. 04.30, 05.14, 05.21, 05.28,09.10; 1940. 03.10,04.14,05.26,08.15,09.08,; 1941.01.02,01.12,03.23,12.07; 1942.01.11,01.18, 05.03,11.22; 1943.07.04,07.11, 10.30, 11.07; 1944.01.09,03.19,04.05,06.02,06.11,08.13,09.15,09.24. - A gödöllői zsidóság ügye 1944. június végére már „tárgytalanná vált", miután az embereket nem gettóba terelték - miként tervezték -, hanem közvetlenül a vagonokba zsúfolták. A megidézett idők hangulatát, a lakosság közérzetét is érzékelteti Storcz Béla gödöllői lakos nem egyedi esete: felháborodása, amiért „őskeresztény" volt, mégis zsidónak vélték. (GH, 1938. 09.24, 12.04; 1939. 02.12, 03.19, 08.20; 1940. 03.17,08.11; 1944.06.04, 06.25.) 11. GH, 1939. 08.06; 1940. 06.23, 09.08, 09.15; 1941. 12.14; 1942. 05.03, 10.18, 12.06; 1943. 03.07, 07.04, 10.30. - Pest megyében 64 202 kh-at minősítettek ún. zsidó birtoknak, s ez 2614 személy tulajdonát képezte. Az erre igényt bejelentők száma 178791 volt. (GH, 1944. 09.24,10.08) 12. A zsidó orvosok, ügyvédek számának alakulásáról, rendelőik, irodáik, berendezéseik, műszereik tulajdonjogának „rendezéséről" (lefoglalásáról, összegyűjtéséről stb.), s mindezek helyi vonatkozásáról a GH mondhatni folyamatosan tájékoztatta olvasóit. Az I. világháború előtt és alatt - írta az újság - a község orvosa Dr. Schőn (?) (Dr. Horti(?)), 1920-tól pedig Dr. Berente István volt. Dr. Burger Vilmost az OTI (Országos Társadalom-biztosítási Intézet), Dr. Polgár Károlyt pedig a MÁV alkalmazta. (GH, 1938.01.03,05.08; 1940.02.11,05.05; 1941.03.23,09.21; 1942.04.05,10.18; 1944.01.02,04.05,04.12,05.07,07.02,08.12.) - Magyarországon 1932-ben 8441, 1938-ban 10600, 1943-ban pedig 13 182 orvos praktizált. 100 ezer lakosra fenti sorrendben 96,5, 117, illetve 89,3 fő orvos jutott. Ránki György: lm. = Tört. Szemle, 30.évf. 1987/88. 256-266. p.) 13. A premontrei gimnáziumnak az I. zsidótörvényt megelőző években folyamatosan voltak zsidó tanulói. (GH, 1937.06.27.) 14. Sztójay „érveinek" a deportálások adtak nyomatékot. (GH, 1939.01.01; 1944.04.05, 06.11, 07.02, 08.12.) 15. Endre László portréjához (is) adatokkal szolgálnak (egyebek között) az alábbi kiadványok: Dokumentumok a zsidóság üldözésének történetéhez. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárából. Szerk. Szita Szabolcs. Magyar Auschwitz Alapítvány-Holocaust Dokumentációs Központ. Bp. 1994.; Holocaust-emlékkönyv a vidéki zsidóság deportálásának 50. évfordulója alkalmából. TEDISZ (Teljes Evangéliumi Diákés Ifjúsági Szövetség. Bp. 1994.; Xantus Zoltán: A gödöllői temetők története 1746-1944. (Kézirat. GVM. Krónikaíró pályázat. 1988.); Mélykúti László-Mélykúti Csaba: Gödöllő zsidó emlékei. Új Élet, 1998.06.15. (A szerzőktől ilyen témájú könyv is megjelent.); A gödöllői zsidó temető története. Pályázati anyag. Kézirat. (Abai Singer Tamás, Rukk Edina, Nagy Melani, Altmann Ráchel, Lőwi ágnes gyűjtése.) 16. A hivatalos és civil közélet korszakunkra vonatkozó históriájának a feldolgozása - ismereteink szerint még hiányzik. Róluk - leginkább - Hovhannesian idézett munkái és esetenként a Gödöllői Hírlapban „hozott" közlemények, vagy „kis színesek" tudósítanak. Magunk körülbelül 15-20 társadalmi, illetve szakmai civil szerveződésről tudunk, s velük - dolgozatunk más fejezeteiben is- témánkhoz illő mértékben foglalkozunk. E helyütt és idevonatkozóan csupán a GH - témát illetően - fontosabb számait jelöljük meg: GH, 1934.04.01, 10.28, 12.23; 1935.01.01,01.13; 1937.09.26; 1938.03.06; 1939.06.11,07.02, 09.03, 10.22, 12.03; 1940.04.14,07.28,08.25; 1942.10.04,10.25,11.01,11.08; 1943.01.31,04.25,06.06,06.20; 1944.08.20. 17. Stróbel János 20 évig volt a „Gazdakör" elnöke. Számos kitüntetést kapott, 73 évesen halt meg 1941. augusztus 10-én. (GH, 1941.08.17.) - A „prae-polgárosodás" jelenségére lásd Wirnhard Ferenc családi iratait. GVM TD 92.97.1-32.; TD 92.98.1-68.; TD 92.98.1-68.29. Kilián Frigyes gyűjtemény. GVM 6847,6848.