Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

II A HELYI KISIPAR - II/3 A KISIPAROS TÁRSADALOM

52 A kisipar szakmastruktúrája Gödöllőn (1932) 1. sz. táblázat "7 Sorszám szakma megnevezése iparosok száma 1. asztalos 21 2. ács, ácsiparos 28 3. bádogos 10 4. borbély 14 5. cipész 42 6. férfi (női) magyar szabó 34 7. kőműves, kőműves iparos, építőmester 44 8. lakatos 11 9. mészáros, hentes 12 10. molnár 6 11. órás 5 12. sütőmester 8 13. szobafestő 11 14 vendéglős 5 15. cukrász, fényképész, malmos, mézeskalácsos, női kalapos, szíjgyártó, temetkezési vállalkozó, villanyszerelő 2-2(16) 16. szűcs, üveges, tímár, tetőfedő, kozmetikus, kőfaragó, nyomdász, kádár, béltisztító, betonos, cipőfelsőrészkészítő, faesztergályos, szitakötő, viaszgyertya öntő, 1 ismeretlen, panziós 1-1(16) Együtt 55 283 Forrás: Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. A mesterek, a kisiparosok jogállását az 1932. VIII. tc. szabályozta. 1936-ban új ipartörvényt hoztak, az 1936. VII. tc-et. A korábbi rendelkezéssel szemben az új jogszabály előírta, hogy a jövőben csak az kaphat iparengedélyt, aki mestervizsgát tett és tagja valamely ipartestületnek. Akinek nem volt mestervizsgája, azt a törvény kötelezte, 6 hónapon belül szerezze meg, különben jogosítványát, iparigazolványát, iparengedélyét visszavonják. A iparosság műveltségi nívóját emelendő, az 1936. VII. tc. megkövetelte, hogy a mestervizsgát tevők, a szakmai felkészültségen túl, az üzleti élethez szükséges ismeretekkel is rendelkezzenek. Az iparengedélyt, az „ipart", mint jogosultságot, lehetett „átörökíteni" is. A kereskedelemügyi- és közlekedésügyi miniszter olyan (45206/1939 K.K.M.sz.) döntést hozott, hogy az elhalt mester iparát házastársa, törvényes, illetve törvényesített kiskorú gyermekei, sőt unokái is folytathatják. Iparuk és személyes sorsuk alakulásának, prognosztizálható perspektívájának - mindig az adott helyzetből kiindu-