Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - II/3 A KISIPAROS TÁRSADALOM
7 53 ló - megítélésétől függött, hogy a mesterek utódaikat mikor, milyen pályára irányították. Erre enged következtetni a gödöllői szerzetesrendi, minorita gimnázium tanulói egy meghatározott körének társadalmi eredetére is kiterjedt kutatás. Farkas György kimutatta, hogy 1917-18-ban a diákok 21,3 %-a, 1921-22-ben 17 %-a, az 1925-26 és az 1929-30-as tanévben pedig 9,8 %-a volt iparos család gyermeke 1 8. Az „iparostanulók" Neszveda Antal gyertyaöntő műhelye Máriabesnyőn részarányának - feltűnően magas kiindulópontról elkezdődött - tartós, tendenciaszerű csökkenésében persze számos körülmény játszhatott közre. Az ország általános helyzetére is tekintettel elfogadható hipotézisnek tűnik, hogy a világháborús összeomlás a tanulás felé terelte, a lassú konszolidáció inkább szakma-választásra ösztönözte a fiatalokat, a világgazdasági válságot megelőző prosperitás pedig a hosszú távú boldogulás reményét keltette az emberekben. Csökkent az értelmiségi pálya varázsereje, és hatott a kormányok ösztönzése is, amely a fiatalok gyakorlati pályára irányítását sürgette. Az iparos csak olyan munkát vállalhatott, amire jogosítványa volt. Különben a Kihágási Tanácshoz megfellebbezhető büntetésben részesítette (az 1922.XII.tc. alapján) az alsó fokú rendőrbíróság. A mesterek közül többen, mint önálló adófizetők, 1937-ben pl. hárman (építő, vendéglős, mészáros) virilista alapon voltak tagjai a települési önkormányzatnak, a képviselő-testületnek, ami „rendesen" az egyén gazdasági, társadalmi súlyának és befolyásának az elismerését, s egyben erősödését jelezhette, jelentette (volna). (A virilisek 1 9 között 1937-ben az első helyen jegyzett adóalapja 2 128 P volt és e 20 fős csoportban az utolsóé 593 P-t tett ki. Mindössze két esztendő telt el, s ezek a mutatók -1939-ben- 4 300, illetve 600 P-re módosultak; azaz a felső póluson volt jelentős elmozdulás, külön kutatást feltételező nagyságrendben.) SZAKOKTATÁS A kisiparosságban elevenen élt a szakmai utánpótlást biztosító nevelésért érzett felelősség. Ám az gyakran ütközött a valamilyen vetületben szinte mindig konfliktusos tanoncképzés sajátos szempontjaival. A kisiparos társadalom egyik jellegadó, a szakmai utánpótlás szempontjából pedig egyenesen pótolhatatlan szereplője volt a sokféle társadalmi for-
