Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

tette ki MOVE-díszjelvénnyel. Ugyanezen esztendőben megkapta a „nemzetvédelmi keresztet", és rá két évre (1943) Gödöllő díszpolgára, a vármegyei törvényhatósági bizottság örökös tagja lett. „Boldog vagyok, hogy Gödöllő községhez tartozhattam" - jelentette ki a MOVE alapításának 25. évfordulóján viharos tapssal fogadott beszédében. Endre Gödöllőt 1938 után is kitüntette figyelmével. Két év alatt mintegy tizennégyszer látogatott a községbe. Endre politikusi őskeresését és ideálképét Gömbös Gyula személyesítette meg; az 1936-ban elhunyt miniszterelnök sírját a Kerepesi temetőben Endre valósággal személyes zarándokhelyének tekintette.

4

7 Hatalmát és befolyását Endre - amiként Gömbös tette - azzal is erősítette, hogy választottjait küldte, helyezte, segítette az államigazgatás magasabb pozícióiba. így lett például Sági Endre Pest megyei alispán, Mérey László pedig ugyanitt főispán. Géczy Andrást Pest vm. főjegyzőjévé, Romy András ügyvédet Pesterzsébet polgármesterévé, Harsányi Lászlót pedig a Gödöllői Járás főszolgabírájává választották. (Harsányi László 1924 márciusától 1933 októberéig Gödöllőn volt szolgabíró, és egyúttal tb. főszolgabíró; 1933 őszén Ráckevére került főszolgabírónak, 1937 szeptemberétől pedig helyettesítés útján a gödöllői főszolgabíróság vezetését is ellátta.) Dr. Pohl Sándor tb. főszolgabíró, aki több mint tíz évet tölt Gödöllőn, a Kalocsai Járás főszolgabírája lett.

48 1944 augusztusában a különösen „forró" alispáni jelentést már az Endre helyébe lépett Dr. Sági írta. (Ebben akaratlanul is elárulja, miként élt vissza a politika a hivatali információkkal. Sági ugyanis elmondta, hogy a „8200/1944. V.K.M. sz. kormányrendelet a törvényhatósági levéltárakba utalta a hitközségek anyakönyveinek első példányát, és a levéltár feladata volt ezek alapján készíteni és kiszolgáltatni a szükséges kivonatokat.") A GH igyekezett rögzíteni, olvasóinak tudatába plántálni Endre László „érdemeit".

4

9 Méltatta, hogy (Endre) Gödöllőből mintajárást csinált. Itt alakult meg az első cserkész- és MOVE csapat. Újjászervezte az egészségvédelmet, a tüdőgondozót, a szülőotthont, a csecsemőgondozót, a fürdőt, a napközi otthont, mintaóvoda-hálózatot épített ki; „1939-ben már mind a hat község orvosa keresztény magyar ember." Sporttelepeket, kultúrházakat, tűzoltó és mentőegyesületeket szervezett. Akik megriadtak politikai nézeteitől és lendületétől, azokat nyugtatta meg maga Endre, mondván, hogy „a radikális jobboldaltól nem kell félteni a magyar alkotmányosságot." 50 S majd, amikor halvány remény ébredt, hogy Magyarország a nyilvánvalóan vesztes háborúból kiléphet, maga a kormányzó követelte - a kihallgatóinak majd szembeszökő műveltségbeli hiányosságaival is feltűnő - Endre (és Baky László) menesztését a német nyomásra hatalomra juttatott Sztójay kormányból, a Jaross Andor vezette Belügyminisztérium deportálásokért felelős államtitkári beosztásából, mert - indoklása szerint - „nálunk e téren több történt, mint a németeknél."

5

1 Endre a beköszöntő katasztrófa láttán (1944) jelenti ki: „Semmit, amit hirdettem, nem fogok revideálni!" Veszett fejsze nyelét kereste, amikor mintegy önigazolásként hirdette: „Hazánk területe részese az egész civilizált emberiséget mozgásban tartó megrázkódtatásnak. És amennyire végzetes ábránd volt annak feltételezése, hogy mi