Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - II/3 A KISIPAROS TÁRSADALOM
54 rásból verbuvált „tanonc". A Gödöllő és Vidéke Ipartestület elsőrendű feladatai között szerepelt a tanoncképzés segítése, figyelemmel az objektív feltételekre, az igényekre, ezek változásaira, az idevonatkozó, mind szigorúbb kormányzati rendelkezésekre, továbbá a mesterek egzisztencia-függő „tanonctartási hajlamára". 2 0 Ezt komolyan próbára tették azok az iniciatívák, melyek egyrészt drágították, másrészt - úgymond - „humanizálták" a mester és tanonca jogilag szankcionált, szerződésben rögzített viszonyát. A tanoncszerződések igyekeztek meggátolni, hogy a tanonc „házi cseléd" legyen; egyik legtöbbet vitatott pontja, a tanoncoknak járó éves fizetett szabadság ügyében az 1936. évi VII. tc. akként rendelkezett, hogy a mester köteles tanoncának évi 14 nap fizetett szabadságot biztosítani. Ha ezt a rendelkezést megszegte, bírsággal sújtották - 600 P-re büntették. A választható szakmák jegyzékét az iparügyi miniszter, a kereskedelemügyi miniszter, a földmüvelésügyi miniszter, valamint a belügyminiszter határozták meg és tették közzé. Ez a regiszter három nagy csoportba sorolta az iparokat. Az I. csoportba tartozók gyakorlásához iparigazolványra és képesítésre volt szükség. A II. csoportba sorolt iparok űzéséhez iparengedély és képesítés kellett. A III. csoportba az engedélyhez, de képesítéshez nem kötött iparok kerültek. A tanoncok száma, szerződtetésük lendülete, tulajdonképpen a gazdasági ciklusoknak, az éppen érvényes gazdaságpolitikának a kisiparra (a kisiparosra) gyakorolt hatásától függött. Az iparosok legnagyobb részének „nem kellett sem tanuló, sem segéd, hiszen az ő munkaerejük sem volt rendesen kihasználva." 1937-ben a „munkahiány el nem képzelhető méreteket öltött". Gödöllőn csak 27 ház épült, s mindössze 152-őt renováltak. Az iparosok a közrendelésekből is csupán 4621 P. értékű megbízással részesedtek. 1938-ban 636,52 szakmában nyilvántartott GV It-i tag mindössze 24 szakmában foglalkoztatott fiatalokat - 149 tanulót és 161 segédet. Ez a helyzet a háború következményeként gyökeresen megváltozott. Már a 40-es évek elejétől főként a hadikonjunktúra miatt, súlyosbodtak a szakképzett munkaerőhiány okozta gondok. „Komolyan kell foglalkozni ezzel a tünettel - mondta a GV It. elnöke, Kilián Frigyes - mert sajnálatos volna - „érvelt" az e témában bevett, szokásos módon (R.L.) -, ha olyan társadalmi osztály sorvadna el, amely a polgári életnek és a nemzet gerincének is erőssége volt, és az a jelenben is." Gödöllőn már 1914-től működött iparostanonc iskola. A község tartotta fenn, költségvetése 1939-ben évi 2239 P-t, a 40-es években pedig évi 2600 P-t tett ki. A küHordókészítés a kádárműhelyben
