Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek
A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 143 A román stílusú mellett kisebb, szögletes záródású gótikus templom következik, a századelőn emblematikus jellegűvé vált négy fiálés, magas toronysisakkal fedett, tornácos „kalotaszegi" fatoronnyal. 3 1 Árkádos, emeletén loggiás, reneszánsz épületrész vezet a kiugró középrizalithoz: a főbejárathoz. (A rövidebb, baloldali homlokzatszakasz a kortárs /Arts and Crafts és vernakuláris/ építészet sajátságait mutatja.) Stílusidézeteivel Thoroczkai emléket állított a nagy stílusok nyomában járó, azokat a maga léptékéhez invenciózusan alakító vidéki építészeti kultúrának és azon épületeinek, ahol (templomokban, udvarházakban) a falvak kultúrája nyilvánosságot is kapott. Ez a gondolat: a népművészet „kitételének" hagyományos helyeit megidéző néprajzi múzeumé (a millenniumi kiállítás történelmi és néprajzi anyagának ötvözése) az építészeti terv alapkoncepciója, ami egyúttal gyakorlati funkció és művészet természetes egységének példájaként a paraszti művészetet jelöli meg. A hosszan elnyúló épület elé tervezett kertek (a két szélen parasztkert és úri kert, köztük a bejárathoz vezető rózsaszegélyek és a nagy előudvart díszítő rózsakert) Thoroczkai magyar kertekre vonatkozó gyűjtései alapján készültek volna. 3 2 A kertekkel korábban Thoroczkai a házait tette otthonossá. Múzeumtervén - eltérve a múzeumépítészet általános gyakorlatától, mely legfeljebb „emelkedett" kertekkel övezte az épületet — is ez történt: a múzeumot összefüggésbe hozta a mindennapi élettel, mintegy beleköltöztette, a skanzen-típusú múzeum természetességével. (Előkertet egyébként a villáiról ismert Kotsis terve is tartalmaz.) Itt-ott lépcsőt rejtő alacsony kerítésfalak fogják egységbe az eltérő kiugrású épületrészeket, a kerített templomok és a századelő finn építészetének példájára. (Thoroczkai tervén egyébként az épület baloldali, kisebb szárnya adott volna helyet a múzeumi adminisztrációnak, könyvtárnak és más funkcióknak.) A népi kultúra eredeti formáinak ilyen megjelenítése egy egyértelműen magyar néprajzi múzeum tervét eredményezte. Ebben a keretben nehéz elképzelni a magyar és a magyarországi nemzetiségek valamint a szomszéd népek kultúrája mellett távolabbi népekét is tartalmazó gyűjteményt. 3 3 Hogy a pályázatot miért nem követte kivitelezés, nem tudni. Thoroczkai mindenesetre a budai Várban lévő házát tervezte később átalakítani Székely Múzeummá, erről azonban csak a Tér és Forma című folyóiratban megjelent fotók alapján alkothatunk képet, mivel magánmúzeuma a II. világháborúban megsemmisült. 3 4 Medgyaszay István Thoroczkai elbeszélő, szinte település jellegű kompozíciójánál zártabb szerkezetű épületet képzelt el, a városi középületekhez illőbbet, melynek több, azoktól különböző eleme azonban - mint eddig is láttuk - Thoroczkaiéval rokon. Ezekből (például a kerítésből, az épületet övező kertből, a bal sarkon megjelenő, félköríves ablakokkal tagolt templomapszisból, az előcsarnokot tartalmazó építmény 31 Keserű Katalin: A szimbolizmus nyomai a 20. század eleji magyar építészetben. Művészettörténeti Értesítő 1983/4. 243-247. 32 Négyféle mívekröl. Marosvásárhely, 1914, Régi kertek s míesei. Budapest, 1917. Táltos 33 Fejős i.m. 34 Képei még: Thoroczkai Wigand Ede: Architectura, 63.
