Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek
144 A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 144 monumentális, keleties jellegéből) úgy tűnik, a falusias, természetes környezetre utalás, a vidék kultúrájában meghatározó szerepet játszó templom, a paraszti építészet néhány eleme, végül a múzeum-jelleget megadó, emelkedett bejárati építmény és ennek célzása a paraszti kultúra keleti eredetére határozottan egy magyar néprajzi múzeumépület kritériumaivá váltak az 1920-as évekre. 3 5 Természetesen Medgyaszay terve saját stílusának máséval összetéveszthetetlen jegyeit hordozza, amit a nyugati és keleti, népi- és műépítészet, múlt és jelen elemeinek ötvözésével jellemezhetünk. Az első ellentétpárra példa az alapszerkezet, amiben eltér társaiétól, s mely az általa tervezett lembergi hadikiállítás főépületét ismétli: egy középső csarnokból, ami egyúttal kapuépítmény is, két hosszanti épületszárny nyúlik ki. Ezt a lényegében centrális szerkezetet nézhetjük azonban hierarchikusan is, különösen egy városi utca felől: a múzeumterv így háromszintes főhomlokzatú, a bejárat mindkét oldalán 3-3 tengelyes. 3 6 (Hasonlóan háromszintesek a két belső udvart tartalmazó épület többi szárnyai.) Az épülettestet kettős, az előcsarnokot - mint fentebb említettem - hármas tetőszerkezet fedi, amihez példát egyaránt szolgáltattak hazai és indiai kettős ereszű falusi házak. Thoroezkai Wigand Ede - Jánszky Béla: A budapesti Néprajzi Múzeum. In: Thoroezkai Wigand Ede: Architektúra. Budapest, 1936 35 A keleti eredet korabeli néprajztudományi párhuzama Kósa i.m. Györffy István elmélete a magyar népi kultúra keleti elemeiről című fejezete 36 Egy 1924-es homlokzati rajzon a baloldali szárny lényegesen hosszabb.
