Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól
85 Egyedi vagy sorozat? rium Művészeti Osztályának egykori vezetője és Körösfői-Kriesch Aladár levélváltása. 2 1 Körösfői-Kriesch és Koronghi Lippich levelezése 29 éven keresztül tartott. Körösfői-Kriesch 208 levele, 2 2 amelyeket Koronghi Lippichnek írt, egyre inkább elmélyülő barátságról tanúskodik, illetve a mára dokumentumokká vált lapok a művészeti célokban közös elképzeléseket megvalósítani akaró összhangról számol be. Jóllehet a forrás akkor lenne teljes, ha a viszontlevelek is ránk maradtak volna, Körösfői-Kriesch leírt szavai mégis utalnak a kapott levelek tartalmára, a válaszok áttételesen tükrözik Koronghi Lippich felvetetéseit. 1944/45 fordulóján ugyanis leégett Körösfői-Kriesch műterme, ahol valószínűleg a Koronghi Lippich-levelek voltak. A gödöllői emlékezet szerint a front elől Budapestre menekülő Körösfői-Kriesch család által üresen hagyott, gyúlékony szőttesekkel, bútorokkal, papírkötegekkel teli műterem „valamilyen óvatlanság" miatt leégett. Nem csak a műalkotások, hanem a Körösfői-Kriesch Aladárhoz írt Koronghi Lippich-levelek is megsemmisültek. E hosszú időszakot (1891—1920) és számos lapot (nagyjából ezer oldalt) magában foglaló levelezés tartalmi, formai alakulása jól nyomon követi, hogy majd két évtizeden keresztül a művésztelep vezetője milyen írásmódokkal, hangütési változatokkal igyekezett befolyásolni a kolónia és a minisztérium közötti kapcsolatokat. Hogyan igyekezett Körösfői-Kriesch sikeresen irányítani a telepet, illetőleg Koronghi Lippichnél „kijárni" a művészei számára ösztöndíjakat, támogatásokat. 2 3 Egy ilyen irányú vizsgálat számára is alkalmas forrást biztosíthat tehát a levelezés. De természetszerűleg — elsődlegesen — arról kapunk az írásokból képet, hogy Körösfői-Kriesch milyen művészeti célok megvalósítását tartott fontosnak a telepen. Olvashatunk többek között arról is, hogy a kolónia megerősödésével és lehetőségeinek kiszélesedésével párhuzamosan, miként vélekedett a telep vezetője az alkotásaik minél nagyobb volumenű megjelentetéséről. Jóllehet a gödöllői művészeti tevékenységben a formázott tárgyak használati értéke háttérbe szorult - egyedi, képzőművészeti darabokká emelték mindennapi környezetünk bútorait, szőtteseit -, a telep társadalomformáló céljaiban mégis megjelent az a gondolat, hogy az általuk készített műveket minél nagyobb számban juttassák el az otthonokba, középületekbe, hivatalokba. Annak érdekében, hogy az embert körülvevő terek berendezései esztétikai minőségükkel minél szélesebb körben hassanak. 21 Csupán pár kiragadott példaként, amelyek főként e levelekre támaszkodnak ld. Jurecskó László: K. Lippich Elek - a hivatalos művészetpolitika irányitója — és a gödöllőiek. In: Ikvai Nánor (szerk.): Gödöllőiek, szentendreiek. Studia Comitatensia 10. Szentendre: Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. Szentendre, 1982. 9-33.; uő.: A Malonyay-vállalkozás kalotaszegi kötetének létrejötte. In: Ethnographia 1989. 100. évf. 1—4. sz. 243-277.; uő.: Koronghy Lippich Elek a népművészet felhasználásáról. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Debrecen: Ethnica, 1992. 285-295.; őriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely. In: Gellér Katalin — G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 99-106. 22 A levélköteg záró, 209. levelét Körösfői felesége írta, amelyben férje halálának körülményeiről számol be Lippichnek. 23 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, OSzK Kézirattár Levelestár 1927/37.
