Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben

A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 45 sőbb Ferenc Józsefet és Erzsébetet is megörökítették 1854-ben alpesi népviseletben, amint csónakáznak.

4

4 Színházi előadásokon, maszkabálokon, élőképek megelevenítésekor gyakran viselt a magyar arisztokrácia is paraszti ruhát, de ennek bizonyítottan reprezentatív célú megörökítésével csak két esetben találkozhattunk. Az egyiket ezek közül Telepy Károly (1828-1906): A Bercbtold család a gémeskútnál (1860) című képén fedezhetjük fel.

4

5 A nagyméretű olajképen a három Berchtold grófot, mint hortobágyi csikóst ábrázolta a művész. Az átváltozott arisztokraták neveit a kép hátoldalán is feljegyezték. A pusztai életet a vihar elől menekülő lovas alakok romantikus és hatásos pillanataként láthatjuk. 1871-ben a királyi látogatás ünnepi fényét emelte, hogy József főherceg és Klotild főhercegasszony a belga királynéval együtt fehérmegyei parasztviseletbe öltözött fel, és a helyi, székesfehérvári fényképészt Majláth Jánost kiszállították Alcsútra, hogy mindezt megörökítse.

4

6 Tudunk arról is, hogy Izabella királynő két kislányát Kalotaszegen beöltöztette alkalmi népviseletbe azért, hogy lefényképeztesse őket. Különbség mutatkozik az egyszeri jelmezviselet és a tartós használat között, ezért fontos megemlíteni a századfordulón alakult osztrák polgári egyleteket, amelyek egy-egy népviselet és népdalkör ápolását tűzték ki feladatul.

4

7 A gödöllői művészeknek sikerült a paraszti léttel kapcsolatot találni, életük és azok képei is mind ezt sugallják. A polgár művész időszakos motívumgyűjtésén túl akartak lépni, ezért az azonosulás új útjai alakultak ki. A szakrális vonzódás a paraszti élet tradícióihoz látványos változást eredményezett. Az erdélyi falvak nevének viselése a teljes odaadást jelentette. A falusi élet mindennapjainak összegyűjtött tárgyai, formái, színei a heves vonzódás miatt átalakították a nemzetközi szecesszió bennük érlelt stílusát is. Körösfői-Kriesch Aladár szerint áhítattal

4

8 és odaadással kell a népművészet felé közeledni, szerinte a telep tagjainak művészete nem lehet a tradíció egyenes folytatása, de megtermékenyülhet általa. A gödöllői művésztelep tagjai mind más szinten kapcsolódtak a népművészeti hagyományhoz, közös bennük a paraszti világhoz való szoros kötődés. A teljes azonosulástól a tradicionális és távolságtartó megfigyelésig minden előfordul. A telep művészete ebből a szempontból sem alkot egységet, Körösfői-Kriesch Aladár személyisége emelkedik ki, aki a népművészettel kapcsolatos patetikus érzéseit leírta, majd publikálta, és életképein, majd más művein meg is jelenítette.

4

9 Szerinte a kultúra kiforgatta az embereket művészi életritmusukból. 44 Halasy Mária: Népviseletek úri és polgári használatra. Ethnographia 1989. 1-4. 304. A 19. századi szokások még nincsenek összegyűjtve. 45 Olaj, vászon 112x172 cm, R: Kieselbach Galéria aukció 2004. tavasz 178. sz. tétel, Felirat: „Az előtérben lévő lovas alak gróf Berchtold Richard, a szűr után nyúló gróf Berchtold Artúr, a távolban ellovagló gróf Berchtold István. 46 Három érdekes fénykép készült, leírása: Családi Kör 1871. 37. szeptember 10. 872. 47 Halasy Mária i.m. 310. 48 Keserű Katalin a konferencián megjegyezte, hogy a gödöllői művészek nem áhítatosan tisztelték a népművészetet, hanem transzba estek tőle. Míg az én értelmezésem (Körösfői-Kriesch alapján) egy passzív életérzés, az övé egy aktív művészi teremtési folyamatra utal. 49 Kresz Mária: A magyar népművészet felfedezése. Ethnographia 1968. 1-32.