Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Nagy Veronika: Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése
159 Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése Zichy István 1909 nyarán járt a Székelyföldön, útjára székely balladák és mesék illusztrálása sarkallta. A Csíkszentmihály melletti Ajnád községben főleg tájképeket festett, s a helyi búcsú alkalmával gyimesi csángókkal is találkozott. Ajnádról az örmény lakosságú Gyergyószentmiklósra és Ditróra vezetett az útja, ahol egy örmény vendéglátós volt a szállásadója. 3 1 Felföldi tájakon A Kárpát-medence négy nagytája közül a Felföld az északi hegyes-dombos vidéket foglalja magába, mely Szlovákiába is átnyúlik. A táj legismertebb és legnagyobb etnikai csoportja a palóc, telepeik a Garam folyásától keletre egészen Borsod megyéig terjednek. Tőlük délre, a Felföld Alfölddel határos területén élnek a matyók, Dél-Borsod három településén, Mezőkövesden, Tardon és Szentistvánon. Mátyás király népének mondják magukat, nevezetességük azonban nem ez, hanem különleges formájú, színes népviseletük, amely a gödöllői művésztelep tagjainak figyelmét is felkeltette. Gazdag színvilága és motívumkincse révén ez a népviselet — a kalotaszegihez hasonlóan - már a XIX. század végére ismertté, és a nemzeti öntudat kifejezőjévé vált. 3 2 Nyilvánvalóan a matyó népművészet egyre növekvő hírneve és a földrajzi közelség vonzotta a gödöllőieket Mezőkövesdre, de az sem elképzelhetetlen, hogy A magyar nép művészete című könyvsorozat hatodik, meg nem született kötetéhez készítettek rajzokat ezen a vidéken. Bár Malonyay Dezső a könyvsorozatot öt kötetre tervezte, s az 1910-es évek elejére már a palócok népművészetét bemutató ötödik kötet is elkészült, 1913ban a következő kéréssel fordult a miskolci múzeum igazgatóságához: „A Magyar Nép Művészete című munkám hatodik kötetében Mezőkövesd és az Alföld népművészetét tárgyalom. Nagyon szépen kérem a magyarság dicsőségét szolgáló törekvésem érdekében: a Tekintetes Igazgatóság nélkülözhetetlen támogatását, jóindulatát, bölcs tanácsát és útbaigazításait. Kérem, hogy gyűjteményének publikálását megengedni és nekem ennek érdekében segédkezet nyújtani kegyeskedjék," 3 3 A munka nem valósult meg, de a gödöllői művészek a matyó népművészet gazdag tárházát hagyták az utókorra, viselet- és épületrajzok formájában. A népművészet iránt érdeklődő művészek mindannyian megfordultak itt, de a látottak szépsége - különösen a népviselet - Juhász Árpádra hatott a legnagyobb erővel. Az 1910-es évek elején járta ezt a vidéket, sőt 1911-ben fél évre családjával együtt 31 Keserű Katalin i.m. 1993. 138-169. 32 A matyó népművészet felfedezéséről és népszerűsítéséről ld.: Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Officina musei 6. Miskolc, 1997.; u.ő.: Reprezentáns népcsoportok a 19—20. századfordulójának népművészet-képében. Miskolc, 2001. 33 Malonyay Dezső levele és fölhívása a Borsod megye népművészetéről írott könyve ügyében a BorsodMiskolci Múzeum Igazgatóságának. 1913-1914. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára, Itsz: 3045
