Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Nagy Veronika: Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése
158 Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése Mihály Rezső: Kalotaszegi fonóház 1910 körül Magyar Nemzeti Galéria Fotó: Berényi Zsuzsa hiszen számos rajzuk szerepel a kötetben. 2 7 Az udvarhelyszéki, aranyosszéki és csíki falvak bejárása után ők a Brassó megyei hétfalusi csángó településeket is felkeresték, s elsősorban épületrajzokat készítettek ezen a vidéken. 2 8 Thoroczkai Wigand Ede nem vett részt a Malonyay-kötetek munkálataiban, mégis Székelyföld volt művészetének legfőbb ihlető forrása, ahová nemcsak gyűjteni járt, hanem 1907-től hét esztendeig ott is élt. Marosvásárhelyen lakott és dolgozott, s a székelyekkel, a székely népművészettel való találkozása érlelte meg építész egyéniségét. A székely népi építészet jellemző formáit használta fel épülettervein, melyek nagy része székely településeken valósult meg, iskolák, népházak, boltok formájában. 1978-ban még álltak magyardellői, sáromberki, nyárádszentlászlói és harasztkereki épületei. 2 9 Thoroczkai Wigand Ede elmélyült népi építészet iránti érdeklődését bizonyítja a magyar parasztház eredetéről és fejlődéséről szóló cikke is, amelyben olyan lényeges elméleti kérdésekkel is foglalkozik, mint a tűzhely házfejlődésben betöltött szerepe. Művéhez Herman Ottó ősfoglalkozásokkal kapcsolatos kutatásait tekintette példának, s az evolucionista szemléletnek megfelelően a népi építészetben is az ősi, nomád elemeket tartotta a kiindulási formának. 3 0 Talán érdemes megjegyezni, hogy írása két kiváló etnográfus, Györffy István és Viski Károly ugyancsak népi építészeti témájú cikkével együtt, ugyanazon folyóiratban látott napvilágot. 27 Malonyay Dezső i.m. 1909. 28 Juhász Árpád: Hétfalusi csángó házrajzok magyarázó szöveggel és sírfelirat szövege, ceruza, papír, 292x232 mm. Gödöllői Városi Múzeum, ltsz: 89. 13; Medgyaszay István: Hosszufalui ház, 1905. ceruza, akvarell, papír, 294x383 mm. Medgyaszay Építőművész Emlékmúzeum, ltsz. nélkül. 29 B. Kaiser Anna: Thoroczkai Wigand Ede székelyföldi munkái. Építés- és építészettudomány 1979. 3-4. 359-381. 30 Thoroczkai Wigand Ede: A magyar parasztház eredete és fejlődése. Tér és forma 1929. 1. 4—16.
