Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek
A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 141 egységét és az élet és művészet egységét is valló, magyar és nem magyar művészek, művészetbarátok fejében. 2 4 Természetesen Medgyaszay munkásságában is fordulópontot jelentett 1904-es kalotaszegi tanulmányútja. 2 5 A Néprajzi Múzeum első komoly hazai anyaga is onnan származott, ennek azonosítását egykor épp Bátky Zsigmond végezte el, még Jankó János mellett, aki számára, néprajzosként, a finn tudományos példa meghatározó volt. Egészen más forrásra utal azonban a múzeumtervek harmadik, ugyancsak közös eleme, az előcsarnokot magába foglaló, pártázattal koronázott, monumentális, hasábszerű kapuépítmény. Talán az akkoriban folyamatos felfedezésekkel szolgáló mezopotámiai régészeti kutatások és rekonstrukciós rajzok hatására készült mindhárom esetben. Rerrich Béláén még csak erődítményszerű ez a kapuzat, Medgyaszayén hatalmas, enyhén csúcsíves „diadalívet" tartalmaz, ami a már említett, korábbi ideiglenes kiállításépületének központi motívumára 2 6 utal vissza, de az is elképzelhető, hogy mindkét munkájára hatottak az 191 l-es kairói illetve afrikai utazása során látott iszlám épületek. A monumentális kapuépítmények iránti vonzódását igazolja barátja, Vigh Bertalan szamarkandi császársírokról készült akvarellje, mely ma is Medgyaszay hagyatékában található. (Medgyaszay későbbi indiai útja során lefényképezte a hasonló agrai kapuépítményeket. 2 7) A Néprajzi Múzeum tervén azonban nem kupola koronázza a kaput, hanem gúla alakú, többereszes tető, ami a Margitszigeti hadikiállítás műcsarnok-épületén jelent meg először Medgyaszay munkásságában. 2 8 Feltételezhetjük, hogy saját építőművészi ötlete volt ez az olykor belső tereket is tartalmazó eresz-sokszorozás. Thoroczkai kapuépítménye parabolaívű kupolában végződik, a torinói világkiállítás (1911) híres magyar pavilonjának bejárati félkupolájára emlékeztetve. A felülvilágítós kupolára belül a magyar csillagos ég rajzát képzelte a tervező. Az eredeti magyar építészeti formának tartott boglyaívű kupola és az azt hordó építmény monumentális, keleti hatása, szakrális funkcióhoz kötöttsége 2 9 „megemelte" már a Pogány Móric — Tőry Emil-tervezte torinói magyar kiállítási pavilon jelentését is. Funkciója itt sem más: az első múzeumok portikuszostimpanonos bejáratához hasonlóan a belépésnek ad jelentőséget, ezzel hangsúlyozva a belső tér különlegességét. Akár az egyiptomi építészetre történt hivatkozások ezek - amit feltételezünk a századforduló építészetében —, akár mezopotámiaiak, akár egyéni építészeti formák, a gyűjtemény egyetemességére utalnak. Thoroczkai boglyakupolájának magyar volta viszont következtetni enged az ókori keleti és az iszlám 24 Kósa i.m. Néprajzi kutatások című fejezete 25 Keserű Katalin: Az organikus gondolkodásforrásai a magyar építészetben. Mir-susné-xum. Hoppal Mihály emlékkönyv, Budapest, 2002 26 A lembergi hadikiállítás főépülete (1916), mely ideiglenesen ugyan, de megépült a Margit-szigeten is 27 Keletre magyar! Medgyaszay István 1932-es indiai útja során készített fotóinak kiállítása. Budapest, 1997. OMvH Magyar Építészeti Múzeum 28 Lanternás változata már az ógyallai templomon is, 1912. 29 Gerle János: Gondolatok a magyar századfordulós építészetről. In: Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1990. 13.
