Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek
142 A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 142 építményekhez hasonló magyar építészeti örökség rekonstrukciójának szándékára is. Thoroczkai a Székelyföldön 1907 és 1914 között a paraszti kultúrát feltáró és az archaikus vonásokat őrző kultúrát könyveiben közkinccsé, építészetével és iparművészetével ismertté tévő munkája közben és nyomán joggal vélte úgy, hogy hivatott tervezője lehetne egy néprajzi múzeumnak. Korábbi, 1910-ben készült Székelyföldi Népművészeti Múzeum-tervéből azonban nem lett semmi. 3 0 Pedig már ebben a marosvásárhelyi skanzentervben megfogalmazta: „lényeges mindent a maga kellő környezetében, rendeltetésének és használati céljának megfelelően elhelyezni." A későbbi, Jánszky Bélával közösen készített pályázatából a budapesti néprajzi múzeum épületére azonban csak az általa aláírt homlokzati rajzot (1923) és a földszinti alaprajzot ismerjük. Terve régi magyarországi építészeti részletekből tevődik össze, a millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának egy-egy épülettel kort és stílust reprezentáló historizmusát montázsszerűen egybeépített stílusidézetekkel folytatva. Thoroczkai mintáit azonban nem kiemelkedő műemlékekről, hanem a falusi építészetből vette. A kronológiai sorrend a két, sarokra tervezett, félköríves záródású, kiugró épületrész egyikével kezdődik, ami román kori templomapszisként jelenik meg a tervrajz jobb oldalán. A népművészeti anyag helyét ebben a templomtérben jelölte ki, nem csak a már említett, új típusú templom-múzeum azonosítás miatt, hanem a református templomokban otthonos népművészet ismeretében is. A tárgyak tervezett bemutatását tekintve tehát Thoroczkai érzékeny volt eredeti kontextusuk iránt. (Érdemes megjegyezni, hogy pályatársa, Medgyaszay István 1908-ban épített veszprémi, majd 1909-es soproni színházában az erkélymellvédre úgy terítette ki a népies textileket, ahogy az a református templomok padjain szokás.) Medgyaszay István: Néprajzi Múzeum pályázati terve, 1924 Medgyaszay Építőművész Emlékmúzeum, Budapest Fotó: Mester Tibor 30 Thoroczkai Wigand Ede: Székelyföldi népművészeti múzeum. Magyar Iparművészet 1911. 23—24.
