Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek
140 A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 140 eltérő homlokzati formálással — Medgyaszay első, múzeummal rokon terve, a Gellérthegyi Nemzeti Panteon rímel (1900—1903). Ennek ideiglenes megvalósítása lehetett a lembergi hadikiállítás főépülete (1916) illetve a Margit-szigeten felállított variánsa József főherceg erdélyi hadikiállításán (1917-18). Mindazonáltal elmondható, hogy a finn múzeumépítészet és élő (szabadtéri) múzeum-felfogás újításai találkoztak a magyar építészeknek a néprajzi gyűjtemény bemutatásával kapcsolatos, a millenniumi falu és saját gyűjtőmunkáik nyomán kialakult gondolataival. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a finnek a századelő magyar művészeti irodalmában jelentős szerepet játszottak. 2 2 Oka nem a finnugor rokonság 19. századi tudományos tétele volt, hanem az akkor csak kultúrnemzetként létezett Finnország saját hagyományaiból eleven kultúrát kibontakoztató képessége. Ám ezzel szoros összefüggésben elismerték az élő népművészet finnországi kultuszát és néprajztudományuk fejlettségét is. A párizsi finn pavilont kifestő Gallen-Kallela és Thoroczkai is gyűjtötték a népművészet tárgyait, tanultak a paraszti kultúrától, saját összművészeti tevékenységükbe ültették annak tapasztalatait. 1907-ben együtt voltak a gödöllői művésztelepen, majd a gödöllői művészet forrásvidékén, Kalotaszegen: Bánflyhunyadon, Körösfőn, Kolozsvárt (ma Románia). 2 3 A finnországi Karéliában folytatott népköltészeti (Kalevala), később népművészeti és építészeti gyűjtőmunka (karélianizmus, 1880-90es évek) nyomán Kalotaszeget Gallen-Kallela nevezte el „magyar Karjaiának". Azaz olyan kulturális szigetnek, melynek élő hagyományaira egy egész nemzet kultúráját lehetne felépíteni. A kultúra olyan egységével, melyben nem különül el a magas kultúra/művészet a népi és populáris kultúrától/művészettől, a művészet megmutat/koz/ása alkotásának folyamatától és szerepét betöltő életétől, mert az élet maga művészetként nyilvánul meg. Kalotaszeg „szigete" így élt az organikus gondolkodású, a művészetek Rerrich Béla: Néprajzi Múzeum terve, 1923 Néprajzi Múzeum Adattár Fotó: Roboz László 22 Keserű Katalin: Vnkarilaisten ja suomalaisten kulttuurisuhteista vuosisadanvaihteessa. In: Sielu ja muoto. Helsinki, 1988. Taideteollisuusmuseo 23 Thoroczkai Wigand Ede: Akseli Gálién-Kallela. Budapest, 1931. Különnyomat a Turánból
