Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben

110 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben szült színes rajzában foglalja össze a kisgyermeknek szóló gyermekjátékokat. 4 7 Festett tulipán ékesíti a faragott bölcsőt, cifraszűrös, görbebotú pásztor áll a kerekes talpon gurítható lovas huszár mellett, a kiskocsi, kacsalábon forgó vár és kedves királyleány­babák között. A kedves illusztráción a művésznő elsősorban a német háziipar már ismert esztergált formáit díszítette fel a magyar nép művészetét idéző festéssel. Egy szűk évtizeddel később, az 1908-ban alapított Füleki Zománcedény- és Fémárugyár 1939-1944-ig Füleki Iparművek névvel fajátékokat is gyártott, termékeivel a világ minden tájára eljutott. 4 8 A játékműhely vezetésére Bencze László festőművészt hívták meg Budapestről, aki hat évet töltött itt. Az 1980-as évek végén, idős korában mesélt tervezői munkásságáról, amelynek alapjául a budapesti játékkereskedésekben kapha­tó fajátékok szolgáltak. Kissé alakított az ismert formákon, majd megfelelő festéssel, díszítéssel látta el őket. így született a „mozgó magyar huszár" figurája is, melynek lovasa zsinóros mentében ül ágaskodó, dús sörényű paripáján. E játékok eredetiségét az oldalára ragasztott „Fülek" feliratú nyomtatott címke tanúsítja. A 20. század első évtizedeire visszatekintve jól látható, hogy a játéktervezésben művészeti írók meghatározó gondolatai és jeles művészek alkotásai adtak mintát hosz­szú évtizedekre. Megtehették, mivel a művészi játékok, gyermekkönyvek, valamint bútorok tervezése és kivitelezése erkölcsi, etikai kérdést is jelentett az alkotók számára. Játékkultúránk sajátosan szép, kiemelkedő fejezetét ismerhetjük meg e tárgyakban. Bencze László — Füleki Iparmüvek Gyermekjáték: Kerekes bárány 1940 körül Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét Fotó: Kiss Béla 47 Nógrádi László dr. és B. Czeke Vilma: A gyermekszeretet iskolája. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közönsége, 1930. 171. 48 Kalmár Ágnes: Magyar játékgyárak - Fülek. In: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye. Kecskemét, 2002. 103.

Next

/
Oldalképek
Tartalom