Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
RÓMA, 1891-1892
rony is megtelt magyar lakókkal. Jött Balló Ede 5 4 spanyolországi nagy sikerei után, jött Burger Lajos 5 5, egy kedves benczúrista, aki tanulmányi ösztöndíjjal jött, annak fejében egy nagyszerű renaissance mesterről kópiát kellett készítenie. Nyüzsgött az élet a Palazzóban. És hogy minden beteljen, Laura mama Gaston Braun levelét továbbította, aki hívja Aladárt, nem jönne-e Rómába, ahol ő vagy három hónapot fog tölteni fotografálás céljából. Ment a levél, hogy itt is van már, csak jöjjön mentől előbb. Azért kitavaszodott, mire megjött. Aladár Paglinca mester arcképét festi. Térdkép. Plasztron, kard, nagyszerű alak. 5 61911-ben Krétából visszajövet viszontláttuk e képet és jó állapotban találtuk, ellenben az öreg mester már nagyon öreg volt és csupa keserűség. Húsz év minket is megszántott, hát őt, aki akkoron már delelőn járt, amikor az arckép készült. Egyik kompozíciót a másik után készítette Aladár, de egyikbe se mert beleharapni. Volt mindenféle, amazonok csatája, magyar történeti, Mária-kép vázlatok. Szilágyi és Hajmásy. Nem került egyik se kivitelre. A pianínó szorgalmas fogai mindig munkában, hol Bagere énekli die schöne Mühlerint 5 7, hol Balló hegedűje tölti be a műtermet, hol meg önmagáért hangzik föl valami szép etűd. Egy szörnyű nap is eldördült fölöttünk. A rendes emberek fölkelése idején felrobbant a katonai polveriere 5 8. A déli oldalra nem maradt ablak az egész városban. A nyomás oly borzasztó volt a Palazzo tornyában, hogy az a vaskapocs, amibe az ablak tolózára ment, kipattant s a szemközti falhoz csapódott vagy hat méterre. Aladárt álmából ijesztette ki és ideges állapotában irtózatos hatással volt reá. Pár éjszakát Ser Francescoéknál töltött, de még sokáig hallotta a meglódult csengője ijedt sikoltását az ajtó fölött. Mi Cseleyvel kiszaladtunk a helyszínre és töméntelen patront szedtünk össze emlékül. Pacherék nem sokkal előbb jöttek haza valami boros mulatságból, s hogy 5 4 Balló Ede (1859-1936) festő. A Mintarajziskolába járt. majd Bécsben és Münchenben tanult. Főként Székely Bertalan hatott művészetére. 1891-ben Madridban Velázquezt másolta, hírnevét is elsősorban másolatainak köszönheti, de önálló arcképeket is festett. Utána Rómában, a Palazzo Veneziában kapott műtermet. 1894-től a Mintarajziskolában tanított. Arcképei közül a Szoldatics Ferencről és Than Mórról készített portréi a legjelentősebbek. 5 5 Burger Lajos (1869-1929) festő. Budapesten. Münchenben és Párizsban tanult. 1886tól állított ki a Műcsarnokban. Petőfi halála c. képe 1896-ban díjat nyert. Legtöbb műve arckép. 5 6 Paglinca Giovanni arcképe. Róma, 1892. ol.. v. Magántulajdon. 5 7 (Ném.) A szép molnárné. 5 8 (01.) Lőporraktár. 45
