Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
KRIESCH ALADÁR TANULÓÉVEI
kitolt itató volt. Őelőtte csak Bécsig bírták a kis kócosok, itt már zabolni kellett, s nemigen mentek tovább. De mióta az első eresztése ez országnak oly sikeres volt, hogy legnagyobb része tanárul maradt az akadémián, Wágner, Liezen-Mayer, Benczúr 3 5, így aztán nyugatabbra tolódott a magyarok kirándulása, egész Münchenig. A jövő majd tudja, hogy jó volt-e ez így. Egyelőre még nem törhetünk pálcát fölötte, mert közel van. Hiszen ez a népvándorlási medence egész Osztendéig csupa ázsiaiakat olvasztott humuszába. Meg aztán Münchent az Olaszországot járt délnémetek tették azzá, ami volt. Tehát nem eredeti erők felbugyborékolása, hanem a bajor Lajosok áldozatkészsége hozta létre, akik oda gyűjtötték őket megrendelésekkel. Elhelyezkedett hát Aladárunk is, úgy képzelem, egy nagy sörös krigliben, Liezen-Mayer szívesen is fogadta. De hát aki már kétszer is járt ott, ahol a citromok virulnak, annak aztán nehéz lett-a tél. A szigorú telet hozta föl kézenfekvő ürügyül, biztosan a gyengébbek kedvéért. Aztán újra csomagolt, s egy ügyes kanyarulattal Velencébe ment az Akadémiára. No, ne neked! Hogy szerencsésebb gondolat volte ez, nem hinném. Mert a velencei akadémia nem sokat jelentett ez időben sem, mint ahogy jóval előbb sem, mint amikor Kari Blaas, az öreg járt belé vagy 40 évvel azelőtt. Most a fia, Eugén Blaas 3 6 volt az akadémián a haladók tanára. Hozzá került Aladár. Itt ismerkedett meg Tom von Dregerrel 3 7, egy bécsi akadémistával, aki véletlenül szintén Münchenből dezertált. Őt családi összeköttetések hozták Velencébe. Az anyja nővére vagy a húga volt férjnél valami velencei principénél. Az Akadémia ugyan nem ért semmit, de ők ketten, mint leghaladottabb növendékek, sok sikert zsebeltek az olasz növendékekkel szemben. így aztán nemigen volt mit tanulniuk. Meg kell említenem, mert Aladár se mulasztotta el, ha ez időről beszélt, hogy ugyancsak akkor járt Tóth Laci is, egy temperamentumos ma3 5 Wágner Sándor (1838-1919) a bécsi, majd a müncheni akadémián tanult, 1866-tól a müncheni akadémia tanára lett, osztályán számos magyar festő fordult meg. - LiezenMayer Sándor (1839-1898) Bécsben, majd Münchenben végezte tanulmányait. 1880 és 1883 között a stuttgarti akadémia igazgatója volt, majd visszatért Münchenbe, ahol a festőiskola tanára lett. - Benczúr Gyula (1844-1920) 1861-ben került Münchenbe a Képzőművészeti Akadémiára, tanulmányai befejezése után is itt élt, 1876-tól a Müncheni Akadémia tanára volt 1883-ig, amikor hazaköltözött és a budapesti Mesteriskola igazgatója lett. 3 6 Blaas: osztrák festőcsalád. Kari von Blaas (1815-1894) a család feje, a bécsi, majd a velencei akadémia tanára. Rómában a nazarénusok hatása alá került, ebben a szellemben festette a fóti templom oltár- és falképeit. Eugen von Blaas (1843-1931) a velencei akadémia tanára. Magyar tárgyú képei is vannak. 3 7 Tom von Dreger (1868-1948) a bécsi, majd a velencei akadémián tanult. Főként portréiról ismert. 33
