Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
KRIESCH ALADÁR TANULÓÉVEI
ta azt a hűséges, meleg, aranyozott, két tenyeret. Most megértem szegény Laura mamát: túl hirtelen jutott le a földre. Nem lehetett ezt csak megfagyott lélekkel elviselni Johann nélkül az életet, emóciók nélkül, teljesen érzéketlenül. A budapesti lapok hosszú hasábokban írnak Kriesch János műegyetemi tanár haláláról, egy tanítvány kedves megemlékezéseket közöl „Kriesch papáról". A magas részvétlevelek garmadája maradt. Még évekig kijárt a Műegyetem is a sírjához. Míg aztán a magyar gyors feledés szele homokot nem szórt az emlékezés fölé. A nagy karmester elköltözött, a szépen zengő harmónia elpengett, némaság ütött tanyát a Nap utcai családi házban. Megszűnt a balatoni kirándulás nyárára. Kolozsváré lett a nyár. Tóni bácsiéknál, akik mindent elkövettek, hogy Laura mama legalább a hideg göröngyét ne érezze talpa alatt a kemény földi rögnek... KRIESCH ALADÁR TANULÓÉVEI MÜNCHEN, 1889, VELENCE, 1890 No és a bloudgelockte Apeller der trochedlen Künste? 3 3 Most itt az önállóság, de minő áron! Micsoda szédület ez! Örvénylik az élet minden oldalról. Hogyan lehet ezt kibírni? Ki kell pedig! Ez a férfi esete. Nézd csak, Muksch der Dicke máris felcsapott családfenntartónak. A bírósághoz ment, hogy „biztos" révből segíthesse a kis árva nővéreket. Fel hát, Aladárius, légy bátor és férfi! Emlékezz reá „Der Mensch muss aus sich etwas machen, írta a wieni diák, denn andere Leute machen aus ihm nicht." 3 4 Csakugyan, mintha beléköltözött volna a bécsi diák energiája, olyan odaadással indult neki a magacsinálás küzdelmes munkájának. Eddig megbújt a Technika rajztanári széke mögé, s onnét szökdécselt el festeni. Most egyszerre merész lett, s körülnézett: hova? merre? Mi [sem] természetesebb, neki is München csábult föl, az első itatója az ünőcskét hajszoló hunor-magyar vitézeknek. Nyergelte hát ő is kis gebéjét, hogy elhajszolja a nyugati kultúra után való vágyában az első állomásig. Ez már a messzebb 3 3 (Ném.) „No és a nemes művészet szőke boncos apellálója?" 3 4 (Ném.) „Az embernek valamit ki kell hoznia magából, mások nem teszik meg helyette." 32